Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
A RÓMAI SZENTLÉLEK-TÁRSULAT MAGYAR TAGJAI 237 anyósával és három veszprémi egyházmegyei nemes asszonnyal együtt iratkozott be.13 7 Belépésükről, a számukra erről kiállított oklevélről, a további fizetésre tett ígéretükről egyaránt többes számban szól a szöveg - nehéz elképzelni, hogy Rómába ezek után csak a kicsapongó életéről hírhedt Kereki Gergely ment volna el, egyházpártoló tevékenységéről ismert felesége pedig itthon maradt. Kereki Gergelyen azonban a római zarándokút sem segített - alig egy évvel később Benigna, megelégelve férje tetteit, embereivel meggyilkoltatta Kerekít. A féíjgyilkosságért járó fej és jószágvesztés büntetése alól II. Lajos király csak az első férj, Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel adott felmentést.138 Magyar Benigna sajátos életpályája persze általánosításra nem alkalmas. A kérdée, hogy mekkora lehetett a nők aránya a társulatban, s — közvetve — a zarándokok között, továbbra is nyitott. Más kegyhelyek zarándokairól tudósító források — akár a magyarok által szintén nagy létszámmal látogatott Aachenben, akár a hazai Budaszentlőrincen vagy Újlakon keletkeztek — szintén sok női zarándokról tesznek említést.139 A fennmaradt női végrendeletekben, elsősorban a városiakban ugyancsak gyakran találunk zarándokúiról történt rendelkezést,14 0 most azonban olyan forráscsoportra van szükségünk, amely a ténylegesen elvégzett zarándoklatokról tudósít. Zágráb városának fennmaradt birtokkönyveiben és a bírói idézéseket és végzéseket rögzítő könyveiben 1390-1513 között 15 római zarándokúiról találunk említést.14 1 A 15 különböző okból útra kelt zarándok közt 3 nőt találunk, ez esetben tehát a férfiak-nők aránya 4 az l-hez, a zágrábi ismert zarándokok között 20% a nők aránya. Talán nem járunk rossz úton, ha feltételezzük, hogy ennél kevesebb a római Szentlélek-társulatba lépő asszonyok-lányok aránya sem lehetett. * * * Az anyakönyv adatainak gépre vitelével, elemzésével szerzett ismereteink részben megerősítik, részben módosítják a középkori magyar zarándokok megoszlásáról kialakult képet. Rómába rendszeresen, a szentévekben pedig kiugró számban érkeztek magyarországi zarándokok. A külföldi zarándokutak elterjedtkítették. Az ekkor készített leltár szerint a bátai apátsagot Török Imre is megajándékozta egy értékes miseruhával. 137 LC 138/2. Kerekiné itt „Benigna de Leva"-ként szerepelt, a Trencsén megyei Illaváról, amelyet apja, Magyar Balázs 1470-ben kapott Mátyás királytöl.Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 10. Trencsén vármegye. Irta Fekete Nagy Antal. Bp. 1941. 72. 138 Az oklevél szövege megjelent: Régi magyar nyelvemlékek. 1-5. Szerk: Döbrentei GáborAfolf György-Toldy Ferenc. Buda, Budapest, 1838-1846, 1888. II. köt. VIII. Kegyes egyházpártolás, zarándokút és gyilkosság szokatlan párosításnak tűnik, a korban azonban korántsem számított ritkának. A túlfűtött vallásosság és az egyéni indulatok együttélésére számos esetet találhatunk például a művelődéstörténet klasszikus alapművében: Johan Huizinga: A középkor alkonya. Bp. 1982. 139 Thoemmes i. m. 76-80. 94., Fügedv. Kapisztrán i. m., Knapp i. m. Az újlaki jegyzőkönyv magyar nyelvű, nem teljes kiadása: Népélet és jogalkotás a középkori Újlakon. A jegyzőkönyvet és a jogkönyvet fordította és a kísérő szövegeket írta Hegedűs Antal. Újvidék, 1983. 140 A pozsonyi Protocollum testamentorumból (lásd 93. jegyzet) számos példát idéz: Ortvay Tivadar: Pozsony város története. Pozsony, 1903. II/4. 388-393. 141 Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae. Povjestni spomenici slob. kralj. Grada Zagreba. Collegit et edidit I. B. Tkalcic, E. Laszowski. I-XIV Zagrabiae-Zagreb. VI. 34. 214. 294. 298. 354. 373. 443. VII. 3. 7. 30. 89. VIII. 142. IX. 49. 216. XI. 293.
