Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
Csukovits Enikő A RÓMAI SZENTLÉLEK-TÁRSULAT MAGYAR TAGJAI 1475 januárjában, a jubileumi szentév kezdetén magyar követek érkeztek Rómába. A küldöttség vezetésével Mátyás az egyik leggyakrabban foglalkoztatott követét, Vetési Albert veszprémi püspököt, valamint azt a Laki Thuz Jánost bízta meg, aki néhány év múlva — immár kegyvesztettként — végleg Itáliában, Velencében telepedett le.1 A február 2-án lezajlott pápai audiencián azonban nem ők, hanem Vetési ifjú unokaöccse, a Ferrarában humanista műveltséget szerzett Vetési László jutott szereplési lehetőséghez. Az iíjú Vetési nagybátyja jóvoltából nem akárhol: az egyházfő és udvara előtt tehetett tanúbizonyságot retorikai ismeretéről. IV Sixtus előtt elmondott üdvözlő beszéde, mely a török elleni összefogás ösztönzésére részletesen taglalta a magyar királyoknak és a magyar népnek a kereszténység és a szentszék iránt tanúsított hűségét, nagy sikert aratott, hamarosan nyomtatásban is megjelent.2 A magyaroknak a szentszék irányába megnyilvánuló ragaszkodását hirdeti az a tény — mondta a szónok az éppen folyó szentév eseményeire utalva —, mely szerint „egyetlen nemzet fiai sem látogatják e szent ünnepségeket nagyobb számban, mint a magyarok".3 Humanista túlzás vagy valóság? Elképzelhető, hogy valóban a magyarok lettek volna a szentévek legszorgalmasabb látogatói? Szent Péter és Pál apostolok sírja szinte eltemetésük napjától kezdve vonzotta a híveket, a kereszténység hivatalos elismerése után, a 4. század végén pedig ereklyéik hírneve az egész keresztény világban elterjedt. A sírjukhoz zarándoklók száma évszázadról-évszázadra nőtt, a 14. század elejétől kezdve pedig a szentévek gondolatának köszönhetően a korábbi létszám sokszorosára duzzadt. A szentévet először 1300-ban hirdették meg. VIII. Bonifác pápa bullája teljes bűnbocsánatot adott minden kereszténynek, aki 30 egymást követő napon felkereste Szent Péter és Pál kegyhelyét. Rómát minden elképzelhetőt felülmúló sokaság özönlötte el: a krónikás Giovanni Villani 200 ezer, Guglielmo Ventura 2 millió zarándokról számolt be, egy névtelen colmari krónikás szerint naponta 30 ezer ember (ami egész 1 Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái. (A továbbiakban Fraknói: Mátyás diplomatái) Bp. 1898. 45-49. Thuz Jánosra: Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk.: Csukovits Enikő Bp. 1998. 291-318. 2 A beszédet 1475-ben illetve az 1480-as években Rómában adták ki. A két kiadás szövegének kritikai kiadása: Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. (A továbbiakban: Mon. Vespr.) I-IV Bp. 1896-1908. III. CDLXXXI. sz. Említi: Borsa Gedeon: A török ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1960. 273. 40. jegyz. (A továbbiakban: Borsa: 1500. évi búcsú) 3 „Quod non parvi pendendum est, sanctam hanc Romanam ecclesiam sacre celebritatis tempore a nulla natione magis frequentari, quam Pannónia" Mon. Vespr. III. 326.
