Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Rácz György: A magyarországi káptalanok és monostorok magisztrátus joga a 13-14. században 147
150 RÁCZ GYÖRGY procuratio, pastus), amelyek közül egyik volt a magistratus.1 3 Magyarországon a fogalom az alábbiakban még szóba kerülő 1216-os oklevélben bukkan fel először egyházi terminológiában, majd egy évvel később királyi oklevél magistratusnak nevezi a pohárnokmester méltóságát (dignitas, officium, honor), amelyről megtudjuk, hogy jelentős jövedelemmel jár, bár ekkor még nem számít későbbi értelemben vett bárónak. A királyi oklevelek méltóságsorában 1222-től figyelhető meg a comitatus mellett a magistratus jelenléte a terminusok között, ami II. András kormányzati rendszerének reformjával hozható összefüggésbe.14 Annak ellenére, hogy a magyarországi magisztrátus adófajtát is jelent, mégsem hozhatjuk összefüggésbe a nyugati vazallusi szállásadóval, mivel egyrészt Magyarországon hűbérjogi intézményekről nem beszélhetünk, másrészt a királyi, földesúri, kegyúri és egyházi szállásadásnak a jelölésére a descensus és a procuratio kifejezéseket használták,15 továbbá a magisztrátus 'adó', 'jövedelem' jelentése amúgy is csak az egyházi terminológiában volt használatos. Egyetlen 13. század végi adatunk van arra, hogy a magisztrátust, azaz méltóságot viselő bárónak a jövedelmét „magisztrális" jövedelemként említik. 1291-ben János tárnokmester okleveléből arról értesülünk, hogy a királyi tárnokmesternek Szalacsról és Szatmárról a kamaraispánok és tárnokuk által elszámolandó magisztrális jövedelme volt (proventus magistrales, qui in Zoloch et in Zutmar magistro tawernicorum domini regis provenire consueverunt), amit Szent György napján kellett kifizetni a tárnokmester emberének.16 A magyar világi magisztrátus fogalmába tehát a világi hivatali jövedelmet is beleértették, de ez egyértelműen a már több évtizedes egyházi szóhasználat következménye volt. A hűbérjogi és a magyar egyházi jogintézmény eredetében és lényegében is különbözik egymástól. Legfeljebb arról lehet szó, hogy különböző területeken a szónak azonos jelentésváltozatai alakultak ki. Az egyházi magisztrátust az eddigi magyar szakirodalom a magister címből eredeztette. 2. Mályusz Elemér értelmezése és a magiszter cím Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a jáki magisztrátus-egyesség előtt két esztendővel, 1247-ben Henrik prépost és a veszprémi káptalan is kiadott hasonló ügyben egy oklevelet, amely szabatosan értelmezi a ius magistratus-1 és biztonsággal következtethetünk belőle a magiszterek kilétére. A páratlanul értékes forrásban a kibocsátó elmondja, hogy püspöke, Zlaudus kérésére bizonyos, teljes jogon a káptalanhoz tartozó kápolnákat a magisztrátus-jog alól felmentve adófizetővé teszi (capellas ...ad nos pleno iure pertinentes ad sua beneplacita a iure magistratus absolventes fecimus censuales). Nevezetesen, a végedi Szent György kápolnának évente fél fertót kell fizetnie, a nyirádi Mindenszentek kápol-13 Lexicon Manuale ad Scriptores Mediae et Infimae Latinitatis, ex Glossariis Caroli Dufresne D. Ducangii, D. P Carpentarii, Adelungii, et Aliorum In Compendium Accuratissimae Redactum. Publié Par. M. L'Abbé Migne. I. Paris, 1866. 124, 1048, 1337, 1636; Glossarium Mediae et Infimae Latinitatis. Conditum a Carolo du Fresne domino du Cange. Editio nova. V Niort, 1885. 174; 14 1216: Theiner I. 4; 1217: Marsina I. 173. (Reg. Arp. 334. sz.). Nógrády Árpád: „Magistratus et comitatus tenentibus" II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez. Századok 129 (1995) 186. 15 Solymosi, Földesúri járadékok 55-73. 16 DL 93908, ld. Györffy I. 664.
