Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
A KÉTSZINTŰ MAGYAR BANKRENDSZER 1984-1987 1451 a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt.8 fiókjainak és affiliációinak összevonásával egységes állami takarékpénztári hálózatot hoztak létre. A Magyar Általános Hitelbank Rt.9 szervezetéből egy beruházási osztály, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Részvénytársaságból pedig állami külkereskedelmi pénzintézet alakult. A Magyar Nemzeti Bank megnövekedett feladatköréhez szükséges szervezetet a már államosított bankok tárgyi és személyi állományából 1948. június elsejei határidővel hozták létre. Az államosított és feleslegessé vált pénzintézetek vállalati kereteit megszüntették. A történelmi bankrendszer helyett létrehozott un. „szocialista" hitelszervezetet a Magyar Nemzeti Bankon kívül öt — Magyar Beruházási Bank, Országos Takarékpénztár, Külkereskedelmi Bank, Pénzintézeti Központ, Állami Biztosító — szakosított nagybank alkotta.1 0 A Magyar Nemzeti Bank monopóliuma nem csupán a bankjegykibocsátásra terjedt ki, hanem a devizagazdálkodás mellett a vállalatok és szövetkezetek részére nyújtandó hitelekről is itt döntöttek. Ez azt eredményezte, hogy a vállalati forgóeszközök finanszírozását végző Nemzeti Bank szoros együttműködést volt kénytelen kialakítani az állóeszközök fedezetét biztosító Magyar Beruházási Bankkal. Mivel a pénzintézetek kötelesek voltak az általuk kezelt pénzt a Nemzeti Banknál elhelyezni, a teljes pénzátutalási forgalom állami ellenőrzése — a szovjet mintára bevezetett ún. egyszámlarendszeren keresztül — itt valósult meg. Jelentősen megnövekedett tevékenységi körének ellátására az MNB fiókhálózatát rövid időn belül minden jelentősebb városban kiépítette. A Magyar Általános Hitelbank Rt. szervezeti keretének átvételével létrehozott Magyar Beruházási Bank feladatkörébe utalták az állami beruházásokhoz és a vállalati felújításokhoz, továbbá az állami lakóházak tatarozásához szükséges pénzek kezelését, folyósítását, valamint a felhasználás ellenőrzését. Ezen kívül a szövetkezeti beruházásokhoz igényelt hiteleket is ez a bank biztosította. A Pénzügyminisztérium Beruházási Főosztályának keretében működő banki központ tizenkilenc megyei fiókkal rendelkezett. A lakosság részére történő banki szolgáltatások végzését a Postatakarékpénztár Rt. és a többi nagybank fiókhálózatát felhasználó Országos Takarékpénztárra bízták. Ez a pénzintézet a széleskörű lakossági megtakarítások összegyűjtése mellett rövidlejáratú hitel nyújtására, továbbá a készpénzkímélő fizetések lebonyolítására rendezkedett be. Elkülönülő üzletágként tartották nyilván a totó- és lottó játékok lebonyolítását, az államkölcsönökkel kapcsolatos feladatok végzését. 8 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Rt. 1839-ben, Fáy András kezdeményezésére alakult meg. Tevékenységi körét fokozatosan bővítve a banküzletek valamennyi ágát művelte. Alaptőkéjét 1929-ben 20 millió pengőre emelték. Takarékpénztári jellegét mindvégig megtartotta, csak pénzintézeti érdekeltségei voltak. Államosítás után üzletágait az Országos Takarékpénztár vette át. 9 A Magyar Általános Hitelbank Részvénytársaságot a bécsi Rotschild-ház érdekkörébe tartozó magyar kereskedelmi bankként hozták létre 1867-ben. Ez volt az első olyan bank hazánkban, amely a hagyományos banki üzletágak mellett mezőgazdasági és ipari vállalatok finanszírozására is vállalkozott. A Pénzügyminisztériummal kötött szerződések alapján 1873-tól az 1920-as évekig állambankári feladatokat is ellátott. A két világháború között az ország legnagyobb bankjává fejlődött. 10 A pénzintézetek működése és kapcsolatuk a gazdálkodó szervekkel és a lakossággal. Szerk.: Lehr György Budapest, 1960. Első rész: A magyar bankrendszer szervezete és feladatai 15-41. p.
