Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Soós László: Dokumentumok a kétszintű magyar bankrendszer létrehozásáról 1449
1450 SOÓS LÁSZLÓ Előzmények A II. világháború okozta veszteségektől erősen meggyengült magyar pénzintézetek teljes szétzúzására 1947-ben került sor. A Szovjetunió által meghatározott gazdasági változások következményeként meghozott 1947. évi XXX. törvénycikk2 „A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába3 tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről" rendelkezett. Az 1947. december 1-én megjelent törvény szerint a pénzintézetek állami tulajdonba vételét 1948. március 31-ig kellett végrehajtani, mégpedig úgy, hogy a tulajdonosok részvényeiket a Pénzintézeti Központnál vagy az erre külön kijelölt helyen kötelesek voltak leadni. A fenti módon állami tulajdonba került pénzintézetek vezetőit és igazgatóságait felmentették, az intézetek élére új igazgatókat neveztek ki, az igazgatóság jogköre pedig a kormány által kinevezett háromtagú un. intézőbizottságra szállt át. Ez egyben azt is jelentette, hogy a pénzintézetek által az érdekköri vállalatokhoz delegált igazgatósági tagok megbízatása is megszúnt. Az így megüresedett igazgatósági helyek betöltéséről pedig már az állami tulajdonosi túlsúlyt megtestesítő közgyűlés határozott. Annak ellenére, hogy a törvény 4. §-ában még kimondta: „a részvények állami tulajdonba vétele a Magyar Nemzeti Banknak és a pénzintézeteknek jogi személyiségét és szervezeti önállóságát nem érinti", a 18/1948. sz. Minisztertanácsi határozat4 már a történelmi bankrendszer teljes felszámolásáról intézkedett. Az 1948. április 23-án hozott határozat értelmében a Pénzintézeti Központ 1948. május 15-étől bankszerű tevékenységet nem folytathatott, eme tevékenységi körét a Magyar Nemzeti Bank vette át. A Postatakarékpénztár Rt.5 , a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt.6 , a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank Rt.7 és 2 Országos Törvénytár 1947. 25. szám 295-298. 3 A Pénzintézeti Központ felügyelete mellett az alaptőke nagysága szerint a pénzintézeteket három kúriába sorolták. Az első kúriába a legnagyobb bankok tartoztak. (A Pénzintézeti Központot 1916-ban azzal a céllal hozta létre a kormány, hogy a háború alatt meggyengült hazai pénzintézeteket megsegítse, továbbá az állami megbízások mellett az intézetek folyamatos ellenőrzését megvalósítsa.) 4 18/1948. sz. minisztertanácsi határozat az állami hitelszervezet racionalizálása tárgyában. Magyar Közlöny. Rendeletek Tára. 1948. 95. sz. 908-909. 5 A M. Kir. Postatakarékpénztár létrehozására —- angol minta (1861) alapján — az 1885. évi IX. törvénycikk rendelkezése alapján állami pénzintézetként került sor. A budapesti székhelyű intézet 1886. február l-jén kezdte meg működését, a Kereskedelmi Minisztérium, majd a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt állt. A lakossági megtakarítások növelése érdekében alapított intézet üzletágai közé a takarékbetétek, csekkszámlák, valamint az értékpapír bizományi vétele és eladása tartozott. Tevékenységét a postahivatali hálózat felhasználásával végezte. 6 Az 1841-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. az ország első bankjaként kezdte meg működését. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos pénzügyminiszter bankjegyek kibocsátásával bízta meg. A politikai megtorlás időszakát átvészelő pénzintézet 1867 után gyors fejlődésnek indult. Az 1890-es évektől jelentős szerepet vállalt a hazai és balkáni pénzintézetek és ipari vállalatok alapításában. A két világháboiú közötti időszakban 20 budapesti és négy vidéki fiók apparátusával 23 affiliait pénzintézetet, 65 ipari és kereskedelmi vállalatot irányított. Az államosított pénzintézet 1948. január l-jétől kezdve az Állami Bankok Központi Irodájának irányításával folytathatta tevékenységét, mint külkereskedelmi intézet. Fölszámolását 1949 végén hajtották végre. 7 A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank Rt. a Pesten működő Molvieux magán bankház átvételével a Niederösterreichische Excompte Gesellschaft és magyar vállalkozók részvételével jött létre 1869-ben. A hagyományos banki üzletágak mellett kiemelten foglalkozott mezőgazdasági kölcsönök folyósításával, termények vételével és eladásával. A 12 millió pengő (1927) alaptőkével rendelkező intézet széleskörű pénzintézeti és ipari érdekeltségi hálózatot épített ki.
