Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Vitári Zsolt: A testi felkészítés szerepe és fejlődése a Hitlerjugendben; 1933-1939 1377
TESTI FELKÉSZÍTÉS A HITLERJUGENDBGEN 1933-1939 1385 re gyökeresen megváltozott a helyzet. 1935-ben az általános hadkötelezettség újrabevezetésével Németország már nyíltan vállalta törekvéseit, amelyek egyelőre a birodalomtól elszakított németek „megmentésére" irányultak. A hadkötelezettség bevezetéséhez kapcsolódott a testi felkészítés előtérbe kerülése is, nem véletlenül volt éppen 1935 „A testi felkészítés éve". 1935-re a testi felkészítés önálló hivatalt kapott a HJ birodalmi vezetésében, melynek neve: a Testi Iskolázás Hivatala. 1 8 Elén már ekkor Helmut Stellrecht állt, aki rövid idő alatt aktív szerepet vállalt a testi felkészítés megszervezésének terén. A fiatalok iskolán kívüli sportolása 1933-34-ig szerény mértékben a sportegyesületekben zajlott. Az ifjúság nagy részének testi nevelése igazából csak azután vált lehetségessé, miután a HJ összefogta őket. A testi képzésnél kezdetben mindig a fiatalok játékösztönét vették alapul, nem alkalmaztak hivatásszerű kiképzést. A testi felkészítés átfogó programjához először azonban meg kellett teremteni a lehetőségeket és a szükséges infrastruktúrát. A HJ elválasztotta az ifjúsági sportot a felnőttsporttól, biztosítani kívánta a sporteszközök, valamint a sportlétesítmények és pályák díjtalan használatát. Célul tűzték sportiskolák és kiképzőhelyek minél nagyobb számú megnyitását az ifjúság részére, illetve a HJ különleges egységeinek felszerelését.1 9 Mivel a program megvalósítása akkora erőfeszítést igényelt, hogy egyszerre nem lehetett minden célt megvalósítani, a fokozatosság elve végig nyomon követhető. A HJ a testi felkészítés terén egyelőre nem vált egyeduralkodóvá. A háború kitöréséig a sportolni vágyók a lehetőségek szélesebb, bár egyre szúkülő palettájáról választhattak. A HJ törekvése elsősorban az volt, hogy a nem versenyszerűen űzött sportokat sajátítsa ki, s ez már 1934-ben sikerült is. Mivel a HJ az első években még nem foglalta magában az ifjúság egészét, és a tagság egyelőre nem is volt kötelező, más szervezetek befolyása is érvényesülhetett a sportban és a testi nevelésben. A Hitlerjugend mellett szerepet kapott a Testgyakorlás Német Birodalmi Szövetsége (Deutscher Reichsbund für Leibesübung, DRL), az iskola és az „Örömben az erő" (Kraft durch Freude) sporthivatal is. 1934-ben a HJ és a DRL között megkötött szerződésben deklarálták, hogy a torna- és sportegyletek ifjúsági részlegei továbbra is megmaradnak, a HJ a nem versenyszerűen űzött „kötelezősport" irányítását vállalta a testgyakorlás minden formájában, míg a szövetség az önkéntes versenysportokat szervezte. A szerződésnek megfelelően a testi nevelést és a sportot két főbb területre bontották. Az egyik volt a „testi nevelés alapiskolája" (Grundschule der Leibeserziehung), amely a HJ-ban a minden tag számára kötelező sportot jelentette, erre az első években heti egy duplaórát szántak. Emellett létezett a versenysport (Leistungssport) is, amelyet a szerződés értelmében továbbra is a torna- és sportegyesületek biztosítottak. A testi felkészítés alapiskolája gimnasztikai gyakorlatokat tartalmazott szeren vagy anélkül, talajtornát, játékokat és tornát, játékokat szeren, medicin-, kézivagy futballlabdával, rövidtávfutást, terep- és akadályfutást 3000 m-ig, magas- és távolugrást, valamint súlylökést. A fiúknál ez szabadfogású birkózással, ökölvívással, harci játékokkal, buzogányvetéssel egészült ki, és ezen kívül szorgalmazták 18 Verordnungsblatt der Reichsjugendführung, 1935.; idézi: Buddrus, Band II., 164. 19 Rüdiger, 73.
