Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Vitári Zsolt: A testi felkészítés szerepe és fejlődése a Hitlerjugendben; 1933-1939 1377

1386 VITÁRI ZSOLT az úszásoktatást is.2 0 A gyakorlatokat úgy kellett összeállítani, hogy azt minden HJ-tag el tudja sajátítani, illetve azok könnyen és mindenhol végrehajthatók le­gyenek. Ezenkívül fontos szempont volt, hogy ne igényeljenek sok eszközt, külö­nösen nem drága sportszereket. Ügyeltek arra is, hogy egy időben sok fiatal tudja elvégezni azokat, viszonylag kis helyen.2 1 Ezért nem jöhetett szóba minden spor­tág, a HJ a fenti kritériumok alapján döntött egy-egy sportág kiválasztása, illetve a képzési programba történő beillesztése mellett. Másrészt olyan sportokra volt szükség, amelyek erőssé, kitartóvá tették a fiatalokat, valamint fejlesztették a harc­készséget, döntési képességet, keménységet, önbizalmat és a célratörést. A valóságban olyan sportokról volt szó, amelyek hasznosak lehettek a későbbi katonák számára, úgy mint a dobás, a futás, a birkózás stb. A gyakorlatokat gyakran csapatban hajtották végre, hogy ezzel is erősítsék a közösségi szellemet. A lényeg nem az volt, hogy ki a legjobb, hanem az, hogy a gyakorlatokat mindenki teljesítse.2 2 A testi felkészítés alkalmat adott a Hitlerjugendben folyó munka propagan­disztikus kihasználására is, hiszen egész Németország lázban égett, amikor az ifjúság eredményeiről hallott, illetve, amikor a sajtó a sportversenyektől volt han­gos. A viadalokat nemcsak a versenyszerűen sportolók számára rendezték meg, hanem azok számára is, akik csak a Hitlerjugend kötelező sportóráin vettek részt. Az 1933-tól 1936-ig terjedő időszakban a testi nevelés alapiskoláját végzők számára (vagyis minden HJ-tag számára) a legnagyobb sportversenyt a Német Ifjúsági Ünnep (Deutsches Jugendfest) jelentette, amelyet 1933-ban már másod­szor rendeztek meg. Ez ekkor még csak egy könnyűatlétikai háromtusa volt. A fiatalok három sportágban: futásban, dobásban és távolugrásban mérhették össze tudásukat. A résztvevők egyéniben és csapatban is indulhattak, a számuk ebben az évben 1,5 millió volt. 1934-ben már sokkal nagyobb nyomot hagyott a HJ tevékenysége, mint az előző évben. Kötelezővé tették minden tag számára a heti két órás sportot, amely­nek ideje szombatonként volt. Mivel a szombat tanítási nap volt, a HJ tagjai mentességet kaptak ezen a napon az oktatás alól, hogy a Hitlerjugendben a szol­gálatot mindenki teljesíteni tudja. A szombatot ettől kezdve állami ifjúsági nappá nyilvánították.2 3 Ez azonban a dolgozó ifjúság körében sok problémát okozott, az üzemek ugyanis nem szívesen engedték el fiatal dolgozóikat ezekree a foglalko­zásokra. A gazdaság tiltakozása 1936-ban eredménnyel is járt, ekkor ugyanis el­törölték az állami ifjúsági napot. A vezetők képzésénél kétharmad részben a testi képzés, egyharmad részben a világnézeti oktatás kapott helyet. Ezt az elvet a későbbiekben minden HJ-tag képzésénél szem előtt tartották. Az ösztönzés fokozására Schirach létrehozza a HJ és a DJ teljesítményjelvényét. Ebben az évben rendezték meg először a Hit­lerjugend-Versenyt (HJ-Weltkampf), amelyen a HJ tagjai egyénileg és csapatokban mérhették össze tudásukat könnyűatlétikában. Ugyancsak ebben az évben alapította 20 Schlünder. Die körperliche Erziehung in der HJ, 13. 21 Uo. 22 Rüdiger, Anhang 28. 23 Vo. A birodalmi ifjúsági vezető rendelete az állami ifjúsági napról, 1934. június 7. - Doku­mente der deutschen Politik, Band II., Berlin 1936., 287-288.

Next

/
Oldalképek
Tartalom