Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361
1374 SZATMÁRI PÉTER élés. A hagyományos ellentéteket felszámoló, osztrák békéltető misszió fűzhette volna, az elképzelés alapján, az előbb felsorolt országokat Ausztriával egybe (nem titkolva ennek a vezető szerep iránt támasztott igényét). Az elképzelés illuzórikus volta nem csökkenti annak példaértékű bátorságát, hiszen egyértelműsíti a konkrét politikai célt: a pángermán agresszió megfékezését (1937-38-ban érthető okokból már alig-alig esik szó pánszláv veszélyről, illetve fenyegetettségről), vállalva a válaszlépések kockázatát. Ausztria, a küldetéséből következően és a „Reichsidee" 44 alapján, a Habsburg-monarchia értékálló és nemes „hagyományaival felfegyverezve", az erőszakmentesség kinyilatkoztatásával vállalja az irányító pozíciót Európa középső régiójában, de nem nagyhatalmi pozícióban, hanem kis országként (évszázados nagy tapasztalatokkal). Ausztria olyan ország, mely egyszerre fejezhetné ki az összes közép-európai nemzet vágyait és igényeit (orvosolva a közöttük feszülő ellentéteket is). Az előbbi gondolatok, véleményünk szerint, sűrítve szimbolizálják a „nemzeti kisebbségeket" védő politikát és a nemzeti integritásért, létjogosultságért folytatott küzdelmet, illetve az osztrákságot egységes nemzetként elfogadó tézisek összefüggését, „egymásraépülését". „Bizarr ötlet" a nemzet védelmében Szélsőséges formának tekinthetjük a szintén a Vaterländische Fronton belül megfogalmazódó ötletet és elképzelést,45 hogy az osztrák családi élet és kultúra stabilizálása, valamint „értékmegőrzése" címén és érdekében az „Első osztrák házasság és keresztény házasságok intézményének"4 6 megalapítását kezdeményezték. Feladatául az igazi, hiteles, „tisztán" osztrák emberpárok egymásra találá-, sának elősegítését, illetve a leendő életközösségek megalapításában való aktív részvételt jelölték ki. Az „igazi" osztrák házasságnak a keresztény erkölcs, hazafias érzület (vaterländische Gesinnung) és a nemzeti odaadás hármas egységén kellett nyugodnia. A fenti idea különössége ellenére szervesen illeszkedik az új társadalmi formáció gyökereihez, vagyis a családok és kis közösségek szentségéhez és primátu-, sához („erkölcsös, vallásos, biztonságos, tulaj donmegőrző, családias, munkateremtő házasságok"J.4 7 Az ötletadók is kifejezetten az állam- és a rendszerérdekre hivatkoztak az írásos javaslatok mindegyikében.4 8 A további érveket a sajátos „intézmény" életre hívása mellett a hasonló németországi elképzelésektől és törekvésektől (germán mítoszok, szimbólumok, keresztényietlenség, profanitás, és szakrális jegyek hiánya) való demonstratív elkülönülés vágya és az ehhez szorosan kapcsolódó szuverén osztrák indivídum morális tartása szolgáltatta. Ennek a kellőképpen extrém „vállalkozásnak" súlyt és figyelemre számot tartható jelentőséget éppen a belső tartalma szolgáltathatott (elkülönülés, függetlenedés, önállóság, „más, mint a német", tradicionálisan osztrák). 44 Uo. VF Karton 12-16. Richtlinien für die Referenten 1. 2. 1936-1.2. 1938. 45 Uo. VF Karton 29. Vorschlag, 16. 2. 1936. 46 Uo. 47 Uo. 48 Uo.
