Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361
AZ OSZTRÁK NEMZETTUDAT HISTORIGRÁFIÁJA 1373 nált „emberarcú" hivatásrendiség-formáció fetisizálását. A „nem csak a rendszer, az ország és a benne élők is mások, mint Németország" megfogalmazás sűrű megjelenése is ezt bizonyítja. Külföldön élő osztrákok hivatala? A hivatásrendiség adta a külső burkot, a belső tartalmat pedig az európaiság tapasztalataival gazdagított, valamint a Monarchia hagyományaival érlelt, a VF-aktivisták szerint a huszadik századra nemzetté szerveződő osztrákság képezi a maga „unikális" jegyeivel. A Vaterládische Front öntudatosan és nagy lendülettel vállalta magára a külföldön élő osztrákok megszervezését (megalakult a Határon Túli Osztrákok Irodája a Vaterländische Fronton belül) és tájékoztatásukat az Ausztriában zajló nagy „történelmi átalakításról". Elsősorban azzal a szándékkal tették mindezt, hogy a „külföldre szakadt honfitársaik" segítségével erősítsék Ausztria pozícióit a nemzetközi közvéleményben, valamint a hathatós támogatás elnyerésének reményében az osztrák ügy lelkes és meggyőző szószólóinak nyerjék meg a más országokban magukat osztráknak valló közösségeket.42 Minden külképviselet feladatául kapta „az osztrák misszió" gondolatrendszerének megismertetését és népszerűsítését. Ennek a programnak a megszervezését Walter Adam, Guido Zernatto és Rudolf Henz irányította.43 Kiemelt térségnek számított Közép-Európa és az amerikai kontinens. Részben ebben a törekvésben is kitapintható „a konkurálás szándéka" a náci Németországnak a külföldön élő németség érdekeit és jogait védő politikájával. A kü,lönbségtétel igénye annál szembetűnőbb, mivel a VF de részben a hivatalos politika is sokkal inkább a kulturális és történeti értékek mentén kívánta, szemben a politikai-ideológiaival, az idegenben élőket összefogni, integrálni és az anyaországhoz közelíteni (nem csekély ellenérzést és indulatot kiváltva ezzel Németországban), kényesen ügyelve a „német nyelvű" kisebbségek elnevezésre. Ausztria a határain túlra szorult „német nyelvű" kisebbségekkel történő kapcsolattartásban hangsúlyozottan és markánsan kidomborította a küldetés fontosságát, kiváltképp Közép-Európában. Szó sem volt valamiféle agresszív „ötödik hadoszlop" megszervezéséről, sokkal inkább beszélhetünk az adott nemzetállamok keretein belül vállalt különleges misszióról és feladatról, melynek lényege a közép-európaiság lángjának őrzése és a Monarchia hagyományainak életben tartása, emlékezetének fenntartása. A pángermán hegemón törekvéseket az osztrák kultúra tradicionális szintetizáló képességével helyettesítette volna a német nyelvű, szétszórt közösségekben, tudatosítva valamennyi Magyarországon, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában és Lengyelországban élővel, hogy Ausztria függetlensége és önállósága nélkül nincs „igazi" Közép- Európa, és nincs valódi Duna-menti együttműködés, gazdasági, kulturális, politikai, kooperáció és együtt-42 Lásd erről: Ö.S, A.d.R, N.PA. Sammlung/Nachlässe, Gruppe 09. VF Karton 20-25., Gruppe 31. Auswärtige Angelegenheiten, Österreichischen Vertretungsbehörden im Ausland, Die politischen Berichte der Gesandtschaft in Budapest, Prag, Belgrad, Bukarest, Warschau, Sao Paulo, Buenos \ires, usw. 1936-1938. 43 Uo. VF Karton 39.
