Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361
1372 SZATMÁRI PÉTER széd" egyértelmű bírálata és a tőle való elhatárolódás fejeződik ki), mely a fajok szüntelen harcaként értelmezi a történelmet. Ehelyett az osztrák történelem maradandó értékeire: a fényes hagyományokra, a kereszténységre, a hierarchiára, és a rugalmasságra utalnak. Úgy látták, az osztrák történelemfelfogás legtöbb jellemző tulajdonsága levezethető a kereszténység „örök értékeiből".3 7 Riasztónak ítélték, és az ezzel foglalkozó források többsége ezt igazolja, a nagynémet-porosz gondolkodásmód elburjánzását, megtévesztett és félrevezetett „tudós-műkedvelő" osztrák értelmiségről szóltak. Gyakorlatilag a nemzeti történelem hézagos ismeretének és hiányos oktatásának tulajdonították a függetlenség megőrzésébe vetett hit népszerűtlenségét, - „gyökértelenségét". Maró gúnnyal leplezték le az , Ausztria mindenek felett" jelszó nevében a már jelzett források a németországi hivatalos történelemszemléletet, amely nem volt hajlandó tudomást venni az osztrák nemzetállam és nemzettudat létezéséről, s ebből kifolyólag minden németbarát osztrák történészt „hazaárulással" vádoltak. Zsidókérdés a Ständestaatban Az „österreichische Mission" univerzális-keresztényi szemléletét kiegészítve egyértelmű megfogalmazások születtek a zsidókérdés megítélésében is, ezzel is kifejezve a náci Németország antiszemita politikájától való különbözést. Az akkori felfogás értelmében „az osztrák keresztények bár a világot szintén államokra és népekre osztva szemlélik, mégsem gyűlölik a más nemzetekhez tartozót, egy más fajhoz tartozót amiatt, hogy az nem a saját osztrák nemzetéhez, a saját fajához tartozik. Ezért az osztrák történelmi felfogás, mint egy nagy, nemzetek feletti hagyomány örököse, nemcsak a német oldalt látja, hanem történelmébe a Duna-menti államok összefüggéseit és népeit, így a zsidókat is befogadja" .38 Az előbbi szemlélettel és felfogással összecseng a VF egyik jelmondata, amely egyben kifejezi Ausztria hivatalos álláspontját a zsidókérdés vonatkozásában: „Az osztrák zsidók szerves beilleszkedése Ausztria hivatásrendi államába."39 Nem pusztán jelszó formájában jelent meg mindez, hanem egy korabeli jobboldali folyóirat is ezzel a jelmondattal megegyező címet viselt.4 0 A VF vezetői állásfoglalásaikban a békés asszimilációt és a zsidó értékek és hagyományok megőrzésének és ápolásának a lehetőségét ígérték az ausztriai zsidó szervezetek vezetőinek, és „látványos gesztusként" külön zsidószekciót is alapítottak a VF kebelén belül. A szekció feladata volt annak „bebizonyítása", hogy az osztrák nemzeti kultúra fontos „ékköve" a zsidó tradíció - és az osztrák küldetés éppúgy „küldetés, a Duna-térségben, az osztrák zsidók számára is".41 Mindez nyilvánvaló politikai állásfoglalásként értelmezhető és fogható fel mindazzal szemben, ami Németországban akkoriban történt (zsidók alapvető emberi és polgári jogainak fokozatos korlátozása és megszüntetése), és jelentette a „másik", az „igaz" út választását, a meglehetősen anakronisztikus, mégis hasz-37 Uo. 15. 38 Uo. 9. 39 Uo. Karton 1. Bericht, dátum nélkül. 40 Uo. 41 Uo.
