Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335
PÁRTKÖZI KAPCSOLATOK (MKP-SZK(b)P) 1943-1947 1345 tattak információkat a szovjet vezetés számára.4 3 Az államvédelmet irányító Péter Gábor és Belkin már 1945-től rendszeresen találkozott egymással, de a szovjetek Szűcs Ernő személyében saját emberrel is rendelkeztek a „szervnél". (Ez utóbbiról Rákosi is tudomással bírt, s beteges félelemét csak növelte az a tény, hogy nem tud minden kimenő információról, s így előfordulhat, hogy a politikai rendőrség az általa nem ellenőrzött tevékenységével kompromittálhatja őt és összeveszítheti az SZK(b)P-vel.44 ) * A hazai pártvezetés és a moszkvai pártképviselő levelezésének tanúsága szerint a magyar pártvezetésnek hosszú ideig az volt a legnagyobb szívfájdalma, hogy Rákosit idézve „nem értik meg, hogy egy tízmilliós ország vezető pártjának kérdéséről van szó. Mérhetetlen kár származhat abból, hogy rendkívül felelős posztokra kipróbálatlan, sőt néha ismeretlen embereket kell állítanunk."4 5 Rákosi ezen „elszólása" azért érdemel különös figyelmet, mert 1945 kora tavaszán, a negyedszázados üldöztetés után a legális működés kereteinek megfelelő szervezeti struktúrát éppen csak kiépíteni kezdő és Rákosi szerint is súlyos káderproblémákkal küszködő pártot az ország vezető erejének tekinteni nemcsak minden alapot nélkülöző és semmivel nem magyarázható magabiztosságról, de a politikai helyzet teljes félreismeréséről, illetve nem ismeréséről is tanúskodik.4 6 A legtöbbször több évtizedes emigrációból hazatérő politikusok természetesen nem ismerhették a hazai kádereket, de nem is igazán bíztak bennük, éppen ezért a Káderosztályon belül létrehozott információs alosztály feladatává tették, hogy a párton belül nyilvántartsa ,,a.) az összes frakciósokat, b.) az összes párt-I tagokat, akik azelőtt polgári pártok és egyesületek tagjai voltak, c.) az összes rovott múltú párttagokat, d.) a régi hadseregben szolgált aktív tiszteket, akik a párt tagjai, e.) más pártokban működő kommunistákat".47 A problémákat az is fokozta, hogy a meglévő káderek Rákosi szerint „nem ütik meg az országos mértéket", ráadásul „vezető szerepet játszanak azok az elvtársak, akik 1919-ben szerepet játszottak. Ezek olyan réteget alkotnak, amely komolyan akadályozza az új, 43 A szovjet tanácsadói rendszer kelet-európai kiépüléséről és a tanácsadók feladatköréről 1. A. F. Noszkova: Szovjet tanácsadók a kelet-európai országokban: a rendszer megalapozása 1945-1953 Múltunk, 1999/3. sz. 203-219. 44 Ezzel kapcsolatban 1. még G. P Murasko: Néhány ecsetvonás Rákosi Mátyás politikai portréjához c. tanulmányát. Múltunk, 1999/2. sz. 160-169. 45 Rákosi Mátyás levele Háy Lászlónak 1945. március 5-én. (PIL 274. f. 10/43. ő. e.) Rákosi keserűen kifakadt a káderhiány miatt, amely különösen a rendőrség, hadsereg és állami apparátusban okozott nehézségeket. A helyzet abszurditására azt hozta fel példának, hogy a budapesti politikai rendőrség vezetőit ő próbálta kioktatni „a nyomozás és vallatás kezdő alapelemeinek halvány segédfogalmaira". 46 Vorosilov minden bizonnyal reálisabban értékelte a magyarországi helyzetet, amikor az 1945. őszi nemzetgyűlési választások előtt azt javasolta Rákosinak, hogy a közös lista érdekében bármilyen százalékarányt fogadjanak el, mert az ő információja alapján az országban még 10%-ot sem kapnak a kommunisták. Rákosi Mátyás:Visszaemlékezések i. m. 220. 47 A Káderosztály felépítése. [1945.] RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 36.
