Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335
1344 BARÁTH MAGDOLNA belüli helyzetről.38 Révai ugyanez év májusában a svéd kommunisták kongreszszusáról hazafelé tartva szakította meg útját, hogy kikérje a szovjetek véleményét a Magyar Dolgozók Pártja létrehozásáról, a párt programtervezetéről, meghívja a szovjet delegációt, valamint felvesse a jugoszláv és a csehszlovák kommunistákkal való kapcsolat kérdését, annál is inkább, mert az utóbbival való viszony kérdését a Tájékoztató Iroda elé szerették volna vinni.3 9 A nyár végén Gerő az SZK(b)P-hez címzett levélben vetette fel azokat a problémákat — magyar-csehszlovák viszony, a népfront létrehozása, Jugoszláviával kapcsolatos kérdések —, amelyekben a szovjet fél állásfoglalását várta.4 0 Azonban még ha tudjuk is, hogy mikor és milyen témákat javasoltak megvitatásra, a megbeszélésekről a legtöbb esetben még mindig nem áll rendelkezésre dokumentum. Az információáramlás újabb csatornáját biztosította a közvetlen rádiókapcsolat. Az SZK(b)P KB Titkársága ,1946. október 28-i döntésével a 100. számú intézetet bízta meg a kommunista pártokkal való közvetlen rádiókapcsolat megteremtésére. Míg azonban 1947 elejéig 49 helyszínnel volt rádióösszeköttetés, Baranov egy 1947 szeptemberében Szuszlovnak készített feljegyzésben arról tett említést, hogy addigra már csak 10 országgal (Kína, Bulgária, Franciaország, Magyarország, Jugoszlávia, Lengyelország, Csehszlovákia, Finnország, Albánia és Románia) volt kapcsolatuk. Mivel Baranov ezt nem tartotta kielégítőnek, azt javasolta: annak érdekében, hogy hiteles és naprakész információkkal rendelkezzenek, az SZK(b)P-nak nem hivatalos, megbízható képviselőket kellene küldeni a legfontosabb nyugat-európai és a Szovjetunióval határos országokba. E képviselők feladata lenne az SZK(b)P és az adott kommunista párt kapcsolatát érintő valamennyi gyakorlati kérdés elintézése, az információgyűjtés és az utasításnak megfelelő információk átadása. Baranov véleménye szerint ezeket a személyeket mint az illető országbeli szovjet követségek rejtjelező részlegei munkatársait kell kiküldeni és biztosítani kell velük a rádióösszeköttetést.4 1 (A közvetlen telefonösszeköttetés csak jóval később teremtődött meg, 1949. tavaszáig csak a budapesti szovjet követségen létezett közvetlen vonal Moszkvába. Friss István 1949. március 12-i feljegyzésében arról tájékoztatta Rákosit, hogy a közvetlen telefonösszeköttetés kérdését Rákosinak kell felvetni, mert az ún. VCS-vonalakról [különleges frekvenciájú, lehallgathatatlan telefonvonalak] közvetlenül Sztálin döntött.4 2 ) Az SZK(b)P vezetése a magyar ügyekről nemcsak „pártvonalon" szerzett információkat, hanem a hadsereg politikai osztályától és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól is, de a szovjet követségtől érkező fontosabb információk is eljutottak . a pártvezetéshez. A későbbiekben a Magyarországra érkező, elsősorban az állambiztonsági szerveknél tevékenykedő szovjet tanácsadók is rendszeresen szolgál-38 Baranov ezzel kapcsolatban Szuszlovhoz és Zsdanovhoz intézett levelét 1. RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 524. 39 A beszélgetésről készült feljegyzést 1. Vosztocsnaja Jevropa v dokumentah rosszijszkih arhivov 1944^1953 Szibirszkij hronograf Moszkva-Novoszibirszk 1997. I. k. 872-875. 40 Gerő levelét 1. RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 1165.. 41 L. RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 1019. Baranov elsősorban Franciaországba, Olaszországba, Svédországba, Norvégiába, Finnországba, Japánba, Koreába és Albániába javasolta az említett képviselők kiküldését. 42 Friss István 1949. március 12-i feljegyzése Rákosinak. (Magyar Országos Levéltár 276. f. 65/114. ő. e.)
