Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335

PÁRTKÖZI KAPCSOLATOK (MKP-SZK(b)P) 1943-1947 1343 Az információszolgáltatás mellett mindvégig létezett a két párt vezetői között a kapcsolattartás legfontosabb formáját jelentő személyes kontaktus is. Az újabban előkerült dokumentumok igazolják azt a feltevést, hogy Rákosi és egy ideig Gerő rendszeresen kiutaztak Moszkvába, hogy tanácskozást folytassanak a magyar kérdésekről és informálják a szovjet pártvezetést. Gerő készített rövid feljegyzést arról a megbeszélésről, amelyen 1944. december l-jén és 5-én Sztálin is részt vett és kifejtette véleményét a kommunista párt akcióprogramjával kapcsolatban.3

2

Rákosi Dimitrowal folytatott 1945. június 23-i beszélgetésüknek jegyzőkönyve rendelkezésünkre áll, s a kereskedelmi szerződés megkötésére Moszkvába kiutazott Gerő által a szovjet vezetés számára adott tájékoztatást is ismerjük.33

1946-ban egy Varga Jenőhöz írt levelében Rákosi arról tett említést, hogy a béketárgyalások előkészítésével kapcsolatban valószínűleg Moszkvába kell utaznia.3

4

Az Isztoricseszkij Arhív című orosz folyóirat folytatásokban közzé tette a Sztálint dolgozószobájában meglátogató politikusok látogatásának időpontját és a látogatás időtartamát tartalmazó füzetet. Ebből kiderül, hogy 1946. április l-jén éjjel 22 óra 30 perc és 0 óra 50 perc között Molotov társaságában valóban járt Sztálinnál3

5

, ám a bejegyzések tanúsága szerint a következő találkozóra csak 1947. december 9-én került sor, igaz, akkor közel két óra hosszat négyszemközt tárgyalhattak. 1948 februárjában a kormánydelegációval mindössze 20 percet tölthetett Rákosi Sztálin dolgozószobájában, s 1948. december 16-án is román elvtársai (Anna Pauker, Dej, Luka) és Molotov társaságában fogadta őt a generalisszimusz.36

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mindössze ez a néhány alkalom adódott volna a két pártvezető személyes találkozására, hiszen a publikált füzetben csak azokat a látogatásokat jegyezték be, amelyek Sztálin dolgozószobájában zajlottak le, a megbeszélésre máshol is sor kerülhetett. Ez annál inkább valószínűsíthető, mivel Sztálinnak a magyar fegyverszüneti delegációval és a moszkvai emigránsokkal való találkozásáról szintén nem történt említés a füzetben. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Rákosi moszkvai látogatásai alkalmával legtöbbször csak az SZK(b)P külpolitikai osztályának munkatársáig, jó esetben annak vezetőjéig jutott el. „Én a felszabadulás után évente néhányszor jártam Moszkvában, de mindig nemhivatalosan, mondhatni félig illegálisan. Ilyenkor a KPSZSZ külföldi osztályának hazánkkal foglalkozó munkatársa (vagy munkatársai) vártak, s rendszerint egy konspirációs lakásban laktam, ahol a házvezetőnő sem tudta, hogy tulajdonképpen ki a vendége" - emlékszik vissza e látogatásokra memoárjában.37 A személyes konzultációt sürgető levelek 1948-tól kezdve váltak egyre gyakoribbá. Rákosi 1948 februárjában moszkvai tartózkodása alkalmával Baranovon keresztül kért találkozót Szuszlovtól, hogy konzultáljon vele a magyar-csehszlovák viszonyról, a Szovjetunióban korábban elítélt magyar emigránsokról, a Kominform összehívásáról, Varga Jenő professzor magyarországi utazásáról és a párton 02

Gerő kézírásos feljegyzését 1. PIL 274. f. 7/8. ő. e. 33

Rákosi Mátyás előadása Moszkvában 1945 júniusában. Közreadja Póth Piroska. Múltunk 1994. 4. sz.; a Gerő-féle tájékoztatót (1945. augusztus 6.) Isd.: Moszkvának jelentjük i. m. 57-74. 34

Rákosi 1946. február 2-i levele Varga Jenőnek. PIL 274. f. 10/46. ő. e. 35

L. Isztoricseszkij Arhív 1996/4. sz. 121. 36

L. Isztoricseszkij Arhív 1996/5-6. sz. 37

Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1940-1956. Napvilág Kiadó, 1997. 476.