Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335
1342 BARÁTH MAGDOLNA szervezői; harc a párton belüli frakciókkal, ezek vezetői; a párt helye és szerepe az ország társadalmi életében; a párt tevékenysége a háború előtt és a háború alatt; a párt káderei; a káderek ideológiai felkészültsége; harc a párton belüli ellenséges és provokatív elemekkel; a kommunista emigráció), de leginkább a párt jelenlegi tevékenysége érdekelte őket: a párt szervezeti felépítésétől a kádermunkáig mindenre kíváncsiak voltak. Révai József e kéréseket látva a következőket írta Szántó levelére: "Ez a kérelem tréfának is rossz. Ki fogja ezt megcsinálni?"29 Az adatok összegyűjtésére Kiss Károly kapott megbízást, aki a későbbi levelezés tanúsága szerint maradéktalanul el is végezte a feladatot. A szovjet pártvezetés ennek alapján mindent tudhatott a magyar pártról, beleértve vezető kádereik korábbi tevékenységét, valamennyi illegális pártnevét is. (Ez elsősorban a hazaiakra vonatkozik, a szovjetunióbeli emigránsokról a Komintern káderosztálya vezetett nyilvántartást, s ezt még azután is vezették egy ideig, amikor az illető már hazatért.) Az ilyen jellegű kérések között többször visszatérő kívánság volt, hogy a magyar párt adjon tájékoztatást, milyen munkára tudja használni azokat a volt politikai emigránsokat, akik a Szovjetunióból a párt kérésére tértek haza, illetve megállták-e helyüket az adott munkaterületen. Nagy valószínűséggel ezekből az információkból állt össze az SZK(b)P Nemzetközi Információs Osztályán az egyes országokról készített kartotékrendszer, amelynek alapját az az információs anyag képezte, amit — már a háború utáni rendezésre készülve — az SZK(b)P PB 1942. január 28-i döntésével létrehozott bizottság kezdett el gyűjteni,3 0 s amelyet azóta is folyamatosan „karbantartottak", új adatokkal kiegészítettek, illetve módosítottak. Egy 1948 tavaszán készült emlékeztető szerint minden országról, az adott ország sajtójára, a TASSZ belső információira, levéltári anyagokra támaszkodva, külön kartonokat vezet az adott országgal foglalkozó referens vagy instruktor, minden alkalommal pontosan feltüntetve az információ forrását. Ezen kartotékrendszeren belül a „Szervezetek'' alcsoportban voltak megtalálhatóak az egyes pártokra, így a kommunista pártokra vonatkozó adatok is. A pártokról egy 1948-ban készült feljegyzés szerint a következő információkat gyűjtötték: a párt rövid története; adatok a párt akkori tevékenységéről; összetétele és taglétszáma; pártvezetés; részvétele a választásokon, a kormányban, a parlamentben; pártértekezletek és kongresszusok; viszonya más pártokhoz, nemzetközi kapcsolatai stb.31 29 PIL 274. f. 10/43. ő. e. 30 A bizottság feladata abból állt, hogy összegyűjtse és rendszerezze azokat az anyagokat, amelyek a háború utáni rendezés kérdéseit, a kormányok és politikai pártok, emigráns csoportok elképzeléseit érintik, különös tekintettel azokra, amelyek közvetlenül öszefüggésben állnak a Szovjetunió érdekeivel. Az anyaggyűjtés forrásául szolgáltak: a különböző kormányok megegyezései a kormányzati együttműködésről és határkérdésekről; a Szovjetunió követeinek jelentései politikusokkal történt beszélgetéseikről; politikusok nyilatkozatai, nem publikus szakértői tervezetek; sajtócikkek, könyvek. A feladatokat a bizottság tagjai egymás között a területi elv alapján osztották fel, oly módon, hogy az adott országgal vagy országcsoporttal'kapcsolatos valamennyi kérdés kidolgozása az illető személyhez vagy személyekhez tartozott, s a munkába bevonhattak tudományos kutatóintézeteket és a témával foglalkozó neves szakembereket is. Ez alól csak a gazdasági kérdések voltak kivételek, azokat teljes egészében Varga Jenőre bízták. A bizottság létrehozásáról szóló döntést és az előterjesztést közli az Isztocsnyik c. folyóirat 1995/4. száma 116-118. 31 Az emlékeztetőt 1. RCHIDNI f. 17 op. 128. gy. 1139.
