Századok – 2000

KISEBB CIKKEK - Vida István: Egy polgár az 50-es évekről; az 56-os forradalomról és az első benyomásairól. Szőllősy Pál levele Pfeiffer Zoltánhoz. Bécs; 1957. június 2 1279

KISEBB CIKKEK 1289 munista volt, hosszú éveken keresztül ő is egyik láncszeme volt a magyar népet elnyomó szervezetnek. A feleletet az tudja megadni, aki átélte a magyarországi ese­ményeket. A nép annyit tud: Nagy Imre volt, aki már 1947-ben felemelte szavát a kulák-üldöző, nemzetgyilkos mező­gazdfasági] politika ellen. О volt, aki meg­hirdette és Rákosiék ellenzése dacára megvalósította 1953-54-ben a hihetetlen könnyítéseket jelentő új politikát. О mert egyedül ellenállni 1955-ben Rákosinak és személyes szabadságát kockáztatva meg­tagadni az önkritikát s a Rákosi-vonal he­lyeslését. Különösen 1955 végétől Nagy Imre személye a független, a nép javát szolgáló magyar politika szimbólumává 23 Kovács Béla (1908-1959) — kisgazdapárti po­litikus. 1939-től a párt főtitkárhelyettese, 1945 au­gusztusától főtitkára, a PB tagja. 1944 december 23-tól 1945 november 15-ig a BM politikai állam­titkára, majd 1946 február 23-ig földművelésügyi miniszter. Nemzetgyűlési képviselő. 1947 február 26-án a szovjet hatóságok koholt vádak alapján le­tartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol 25 évi szabadságvesztésre ítélték. 1955 november 8-án adták át a magyar kormánynak, de csak 1956 április elején szabadult. 1956 október 30-án az újjáalakult kisgazdapárt intézőbizottságának tagjává, november 2-án a párt elnökévé választották. 1956. október 27-tól november 2-ig földművelésügyi miniszter, 2-a és 4-e között államminiszter a Nagy Imre-kormányban. 24 Nagy Ferenc (1903-1979) — kisgazdapárti politikus. 1930-tól a párt főtitkára, 1945-től elnöke. 1939-től országgyűlési, 1945 november 4-tól nem­zetgyűlési képviselő. 1945. november 29-tól a nem­zetgyűlés elnöke. 1946 február 4-től 1947. június 2-igminiszterelnök. Az MKP zsarolással lemondásra kényszeríttette, Svájcból, ahol szabadságát töltötte nem tért vissza. Az Egyesült Államokban telepedett le. A Magyar Nemzeti Bizottmány alapító, egyben végrehajtó-bizottsági tagja, 1955-1956-ban alelnöke. 1958-tól a Magyar Bizottság tagja. 25 Eckhardt Tibor (1888-1972) — fajvédő, majd kisgazdapárti politikus. A 20-as években az EME és a Fajvédő Párt egyik vezetője. 1930-ban csatla­kozott a Független Kisgazdapárthoz, 1932-től a párt vezére. 1922 és 1926 között, majd 1931-tól parla­menti képviselő. 1941 márciusában a nyugatbarát un. konzervatív ellenzék támogatásával, Horthy kor­mányzó és Teleki Pál tudtával az Egyesült Államok­ba utazott, s a háború után nem tért vissza Magya­vált. (Persze nem teljesenjogosan, de min­denesetre nem is alap nélkül.) És mit csi­nált ez alatt mondjuk Varga Béla? - hang­zik a „népvéleményt" kifejező kérdés. „Jól élt" Amerikában, míg Nagy Imre itt az életét kockáztatva küzdött értünk. - Is­métlem, ez utóbbi megállapítás nem az én véleményem akar lenni, hanem a „nép­száj "-at igyekeztem idézni. És azt hiszem, ha kissé egyoldalú is ez a nézet, de ennek is van alapja. Ugyanez magyarázza meg, hogy pl. Kovács Béla23 népszerűségéhez egyetlen kinti kisgazdavezető (Nagy Fe­renc2 4, Eckhardt25 , Sulyok2 6 vagy Varga B.) népszerűségét sem lehet hasonlítani. Ezért képviseli pl. az otthoni börtönöket megjárt Kővágó József27 és Kiss Sándor2 8 rországra A magyar politikai emigráció konzervatív szárnyának vezéralakja volt. 26 Sulyok Dezső (1897-1965) — ügyvéd, kisgaz­dapárti politikus. 1937-től a Független Kisgazdapárt tagja. 1945 után az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, november 4-től nemzetgyűlési képviselő. Koalíció-és kommunistaellenes magatartása miatt 1946 már­ciusában kizárták a pártból. Megalakította a Magyar Szabadság Pártot. Politikai zaklatások miatt 1947 júniusában feloszlatta pártját, és augusztusban kül­földre menekült. Kezdetben részt vett a magyar e­migráció tevékenységében, de később összeférhetet­len természete miatt elszigetelődött. 27 Kővágó József (1913-1996) — katonatiszt, kisgazdapárti politikus. 1945. november 4-től nem­zetgyűlési képviselő, 1945. december 14-tól 1947. június 5-ig Budapest polgármestere. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélték. 1956 szeptember 18-án sza­badult. Az 56-os forradalom leverése után nyugatra menekült. Kéthly Annával és Király Bélával együtt a strasbourgi Magyar Forradalmi Bizottság egyik alapítója volt. Utóbb az USA-ban élt, ahol mérnök­ként dolgozott. 28 Kiss Sándor (1918-1982) — kisgazdapárti politikus. 1944-ben részt vett az ellenállási mozga­lomban. 1945 tavaszán a Madisz egyik vezetője. 1945 májusától a Magyar Parasztszövetség igazgatója. No­vember 4-től nemzetgyűlési képviselő. 1947 janu­árjában a Magyar Közösség un. köztársaság-ellenes összeesküvése kapcsán koholt vádak alapján letar­tóztatták, majd elítélték. 1949-ben szabadult. 1956-ig fizikai munkásként dolgozott. 1956 októberében részt vett a kisgazdapárt és a parasztszövetség új­jászervezésében. November 18-án elhagyta az or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom