Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A budapesti osztrák követség politikai jelentései (1937 április-1938 március) 1103

Tilkovszky Lóránt A BUDAPESTI OSZTRÁK KÖVETSÉG POLITIKAI JELENTÉSEI (1937. április-1938. márciusJ1 A magyar külpolitika osztrákbarát és kisantant-ellenes kurzusa a nagyhatalmi befolyások erőterében (1937. április-október) 1937 április 21-23-án Kurt von Schuschnigg osztrák kancellár Guido Schmidt külügyi államtitkár kíséretében Velencébe utazott, ahol az olasz nép „Vezérével" (Duce), Benito Mussolini miniszterelnökkel és Galeazzo Ciano gróf külügyminiszterrel tárgyalt. Ez a velencei találkozó fordulatot hozott Olaszországnak Ausztria függetlenségéhez való eddigi hozzáállásában: olasz részről immár eléggé félreérhetetlenül érzékeltették osztrák tárgyalópartnereikkel, hogy annak aktív olasz védelmére — mint az 1934. júliusi olasz csapat-összevonás volt a Brenneren, — többé nem számíthatnak; Ausztria sorsa attól függ, hogy az osztrák kormány eleget tesz-e végre Németország sürgető kívánságainak az 1935. július 11-i németosztrák egyezmény végrehajtásával kapcsolatban. A múlt év novemberi kormányátalakítással ugyanis a német birodalom korántsem volt elégedett: kulcspozíciókat 1 Részlet a szerző készülő, a budapesti osztrák követség politikai jelentéseit az első osztrák köztársaság (1918-1938) idejéből feldolgozó munkájából. E jelentések az Osztrák Állami Levéltárnak (Österreichisches Staatsarchiv) „A köztársaság levéltára" (Archív der Republik) osztálya „Új politikai levéltár" (Neues Politisches Archív) című állagában találhatók, a 17-21. számú öt dobozban, időrendben. (A most közölt részletben bemutatott és tárgyalt jelentések a 21. sz. dobozban vannak.) Amennyiben valamely jelentés lelőhelye kivételesen más, az külön fel van tüntetve. A jelentésekre való hivatkozás a jegyzetekben a jelentés számának, keltének, és szerzőjének feltüntetésével történik. Az idézeteken belüli szögletes zárójelek között a szerzőtől származó magyarázó kiegészítések találhatók. A jelentések címzettje a most bemutatott 1937. április-1938. március időszakban az ausztriai „német kurzus" reprezentánsának ismert Guido Schmidt külügyi államtitkár, aki a külügyi tárcát is kezében tartó Kurt von Schuschnigg kancellár mellett külügyi államtitkárként vezette az ügyeket, 1938. február 15. óta viszont már külügyminiszterré kinevezve. A jelentések feldolgozása a bécsi Ballhausplatzon lévő Szövetségi Kancellári Hivatal külügyi osztályán (Bundeskanzleramt, Auswärtige Angelegenheiten) történt. Innen kapta utasításait a budapesti osztrák követség is. Az utasítások nem maradtak fenn; tartalmukra a követség politikai jelentéseinek mindenkori reagálásából következtethetünk. A budapesti osztrák követjelentésekben tárgyalt kérdések megvilágításához a jegyzetekben utalunk a Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához (DIMK) című magyar aktapublikáció egészben illetve részben idevágó két kötetére: I. A Berlin-Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936-1938. (Kerekes Lajos, Bp. 1962.), II. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája 1936-1938. (Adárn Magda, Bp. 1965.), valamint helyenként a Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. (Bp. 1968. Ránki György, Pamlényi Erwin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula) egyes dokumentumaira is. Nagy segítséget jelentettek — az itt közölt részletben tárgyaltak tekintetében is — Kerekes Lajos: Anschluss 1938. Ausztria és a nemzetközi diplomácia 1933-1938 (Bp. 1963.) és Ádám Magda: Magyarország és a kisantant a harmincas években (Bp. 1968.) alapos monográfiái, az osztrák történetírás több idevágó értékes terméke közül pedig különösen Hanns Leo Mikoletzky: Osterreichische Zeitgeschiehte. Vom Ende der Monarchie bis zum Anschluss des Staatsvertrages 1955. (Wien, 1962.), valamint Walter Goldinger-Dieter A. Binder: Geschichte der Republik Österreich 1918-1938. (München, 1992.)