Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
A FŐISPÁNI KAR A HORTHY-KORSZAKBAN 1043 ban korántsem annyira jelentős, kevésbé lehetett a későbbiekre né?ve meghatározó, mint a törvényhozásban, vagy a hadsereg vezetésében tapasztaltaké.55 Már csak azért sem, mert a főispánokat még mindig könnyebben le lehetett váltani, mint például új hadvezetést felállítani, vagy új képviselőválasztásokat kiírni. Darányi Kálmán kormányfői kinevezése nem hozott nagy elmozdulásokat, hiszen gyakorlatilag már hónapok óta ellátta a miniszterelnök feladatát, amellett kormányában a belügyminiszter személye is változatlan maradt. A főispánok közül csak Karay-Krakker Kálmánt állították fel helyéről, azért, hogy Preszly Elemér belügyi államtitkárnak „visszaadják" Pest-Pilis-Solt-Kiskun főispáni székét. Ekkor töltötték be a júniusban meghalt Tabódy helyét is: Teleki Bélát már október 5-én kinevezték, ám időközben — a Gömbös halála miatti kormányváltáskor — a többi főispán benyújtotta lemondását, ezért, habár a korábbi kinevezés érvényét nem érintette a kormányváltás, „gyakorlati okokból" újra megerősítették.5 6 A kormány tehát fontosnak tartotta, hogy Teleki személyét ne tegye ki indokolatlan támadásoknak. Tervbe vették a határozottan szélsőjobboldali Thuránszky Pál leváltását is,5 7 ám a szabolcsi alispánválasztásban élesen szembekerült a Kállay Miklós és Erdőhegyi Lajos vezette csoporttal; felmentése így az utóbbiak győzelmének látszatát keltette volna, amit a kormány igyekezett elkerülni. Thuránszky ezért a következő év augusztusáig főispán maradhatott.5 8 1937 februárjában történt néhány csere, de nagyobb változásokat az 1937 áprilisában kinevezett új belügyminiszter, Széli József hajtott végre, igaz, nem azonnal, hanem csak 1937 őszén, majd 1938 márciusában. Széli 1937 szeptemberében — példátlan módon — sajtótájékoztatón jelentette be egyes főispánok megerősítését, ami a többiek személyével kapcsolatban találgatásokra adott okot.5 9 Jogosan sérelmezhette az eljárást Széchényi Viktor, akinek különben is eléggé ingatag volt a helyzete Fejér vármegye élén.6 0 Összességében a Darányi-kormány bő másfél éve alatt a főispáni karban ismét nagyobb átalakulások következtek be: 20 törvényhatóságban 22 változás történt, 9 személyt váltottak le és 13 új ember került be; emellett a karon belüli mozgás is aránylag jelentősnek mondható: 3 személyt máshova helyeztek, míg 2-őt másik törvényhatóságok élére is kineveztek. Az új kinevezések nagy száma következtében Darányi idejében a kar létszáma 28-ra emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a miniszterelnöksége folyamán felmentett 9 főből 8-at Gömbös idejében neveztek ki; de „a fajvédő csoport fő támaszát jelentő" Vay László felmentését sem véletlenül követelték a konzervatív körök: „Arra hivatkoztak, hogy a debreceni főispán annyira elkötelezte magát a korábbi kormányzat mellett, hogy képtelen a Darányi-kormány programját megvalósítani."6 1 1938 tavaszára már 55 „(...) érdekes, hogy a nagy őrségváltás idején is a Gömbös-kormány alig néhány főispánt cserélt le a megyék éléről!" Glatz Ferenc-Stier Miklós: i.m. 185. 56 MOL K148 1176.cs. 1944-11-8991. 5356/1936., 5424/1936. 57 Olchváry már 1936. október 16-án ezt írja: „Az a hír, hogy Thuránszky Pál főispánt felmentették állásából." (Gyarmathy: i.m. II. kötet, 175.) 58 Lásd: MOL K429 22.cs. 606/1936. Thuránszky 1937 augusztusában azért mondott le, mert képviselőként lépett fel a kemecsei időközi választáson (MOL K148 960.es. 1937-11-4456.) 69 Pesti Napló, 1937. szeptember 26. 8., Esti Kurir, 1937. szeptember 26. 5. 60 MOL K148 959.es. 1937-11-645. 61 Debrecen története 4. 1919-1944. (Szerk. Tokody Gyula), Debrecen, 1986. 262.
