Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
1038 TAKÁCS TIBOR mellett a változások számának alakulásában tapasztalható ingadozások részleteiben is jól rávilágítanak a korszak belpolitikai mozgásaira. A Bethlen-kormány 1924-re az elődeitől átvett főispáni garnitúrát szinte teljes egészében lecserélte, az 1924-es főispáni kar legnagyobb részét 1922-1924-ben nevezték ki. Mindössze 8 olyan személy volt ekkor hivatalban, akiket még korábban, Teleki Pál kormánya alatt helyeztek pozícióba, valamennyit még kormánybiztos-főispánként. Nagyobb arányú változásra került sor az 1926-os belpolitikai mozgásokkal kapcsolatban, ám ezek többsége nem hozható közvetlen összefüggésbe az új belügyminiszter, Scitovszky Béla kinevezésével. Néhány idősebb főispán kikerülése mellett nyilvánvalóan politikai elégedetlenség játszott szerepet például Sárközy György somogyi főispán leváltásában: „A kormány politikai szempontból szükségesnek látja, hogy a kormányzatodra bízott törvényhatóság további vezetésében személyi változást tegyen. Ennekfolytán sajnálatomra kénytelen vagyok főispáni állásodtól való felmentésed iránt illetékes helyen lépéseket tenni. (...) Ez okból kérlek, hogy állásodról való lemondásodat bejelenteni szíveskedjél."34 Ez a belügyminiszteri levél arra utal, hogy a kabinet fontosnak tartotta azt a látszatot kelteni, miszerint itt önkéntes lemondásról van szó: a kormányzóhoz szóló felterjesztés már arra hivatkozik, hogy az illető „előrehaladott korára való hivatkozással ettől az állástól leendő felmentését kérte."3 5 Alkalmatlansága miatt váltották le Nagy Pál fejér megyei főispánt is, aki Bethlen szerint „csak báb a különböző politikai, irányzatok kezében, és a kormány megbízottjának funkcióját nem tudja ellátni".3 6 Mivel már az 1926. évi országgyűlési választásokat sem akarták rá bízni, helyére a „kormány — a nagyobb politikai rutinnal rendelkező és a vármegyei élet irányításában is tapasztalatokkal rendelkező — Széchényi Viktor sárpentelei földbirtokost"3 7 nevezte ki. Feltűnő, hogy mennyire nehezen találtak megfelelő embert Csongrád vármegye élére: Csúcs János halála (1924. szeptember) után Nagy Sándor alispán látta el a főispáni teendőket, majd — fél év múltán — ténylegesen is kinevezték. A megbízatást azonban csak átmenetileg vállalta, így fél év múlva helyére Madarassy Gábort állították; újabb év elteltével aztán őt is felmentették. Utóda, Farkas Béla — úgy tűnik — beváltotta a személyéhez fűzött reményeket, hiszen majdnem egy évtizedig állt a megye élén. 1927-re a főispáni kar stabilizálódott. Jól mutatja ezt az a tény, hogy 1927 júniusa és 1929 szeptembere között — azaz több mint két évig — semmiféle változás nem történt a testületben. Ezt követően a Bethlen-kabinet évente csak 2-3 kinevezést hajtott végre, amit tulajdonképpen már a „természetes cserélődés" eredményének tarthatunk. A konszolidáció erősödését, a rendszerrel korábban részben ellenséges elemek integrálását mutatja, hogy ekkor nevezték ki főispánná 34 MOL K148, 995.cs. 1938-11-5270. 4792/1925. Bizalmas levél Sárközy Györgynek, 1925. december 1. 35 MOL K148, 995.cs. 1938-11-5270. 4871/1925. Belügyminiszteri felterjesztés, 1925. december 21. 36 Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében 1919-1945, Bp. 1980. 85. A miniszterelnök felháborodását az váltotta ki, hogy a megyei törvényhatósági bizottság a királykérdésben leszavazta a kormányt. 37 Farkas G.: i.m. 96. „A vármegyei hangadó köröket — különösen a konzervatív legitimista és mágnás csoportot — Széchenyi Viktor főispánnak sikerült is semlegesítenie (...). Széchenyinek ugyanis aktív ellenforradalmi múltja mellett legitimista múltja is volt." (uo.)
