Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
A FŐISPÁNI KAR A HORTHY-KORSZAKBAN 1039 a kormánypártba Gömbössel visszatérő Borbély-Maczky Emilt, a MOVE elnökét, vagy Feilitzsch Bertholdot, az Ex „vezérintézőjét".38 A számokat tekintve 1924 és 1931 augusztusa között 17 törvényhatóságban 23 változás történt: 18 fő került ki és 20 fő került be, valamint 3 esetben már hivatalban lévő főispánt neveztek ki egy másik törvényhatóság élére. (A Bethlen-kormány lemondásakor tehát 27 főispán volt tisztségben.) A 18 leváltott személy közül 5 korábban ugyancsak ebben az időszakban került be, Soldos Béla pedig egy év elteltével visszakerült a karba. Mindez azt jelenti, hogy az 1924-es főispáni karnak csak kevesebb mint a felét érintették a változások. Ez a periódus a főispáni kar nyugalmi időszaka; a Bethlen-kabinet megtalálta a megfelelő embereit a vidéki törvényhatóságok élére, és így egy stabil testületet hagyott utódára. A Károlyi Gyula-kormány rövid ideig működött, és ez — az előtte tornyosuló gazdasági és politikai problémák mellett — már eleve lehetetlenné tette, hogy nagyobb arányú változtatásokat eszközöljön a főispáni karban. Ráadásul a személycserék, Aigner Károly lemondásától eltekintve, a kabinet működésének első hat hónapjára estek. Összesen 14 törvényhatóság élén történt változás: 8 személyt felmentettek és 4 főt neveztek ki a helyükre; ezen kívül 2 hivatalban lévő főispánt másik helyre is állítottak, míg Huszár Aladárt Komárom-Esztergomból Győr-Moson-Pozsony élére helyezték át. Szembetűnő az új emberek kevés száma, melynek eredményeképpen a kar létszáma 27-ről 23-ra csökkent.39 A kormány megalakulásakor fel is vetődött a főispáni állások számának csökkentése;4 0 sok olyan törvényhatóság vezetését kapcsolták össze (pl. Kecskemét és Csanád, Bács-Bodrog és Tolna), amelynek más indítéka nem lehetett. Még kisebbnek tűnik a változások mértéke, ha figyelembe vesszük azt, hogy a 8 kikerült közül Németh Károly meghalt, Keresztes-Fischer Ferenc és Purgly Emil miniszterek lettek, és a 75 éves Jankó Ágoston felmentésében az életkora volt a legfőbb ok. Még vele együtt is csupán 5 személynél játszhattak szerepet az alkalmassági vagy politikai, bizalmi szempontok. Kétségtelenül így történt ez Feilitzsch esetében: „(...) a közhangulat különösen vidéken az egységes pártban is erősen Bethlen-ellenes volt. Feilitzsch Berchtold [sic!] békési főispánt például a vármegye törvényhatósági bizottságában leszavazták, és így lemondásra kényszerült."4 1 Ö maga némileg másképp magyarázta az eseményeket: „(...) tisztában voltam azzal, hogy az új kormányelnök, gróf Károlyi Gyula, régebbi ellentétek okából személyemnek Békés megye élén mara-38 Zadravecz páter jegyzi meg az Ex elégedetlenkedőiről: „A konc, mit Bethlen mindig idejében eléjük dobott, elnémította őket, sőt hűséges csatlósaivá tette. A vezérintéző, Feilitzsch báró, idegesen lázongott — míg főispán nem lett..." (Páter Zadravecz titkos naplója [Szerk. Borsányi György], Bp. 1967. 141.) 39 A szegedi főispáni állás Aigner Károly lemondását (1932. augusztus 30.) követően betöltetlen maradt, a kabinet nem sietett az utód megválasztásával. Igaz, ekkor már valószínűleg más kérdések kötötték le a kormányzat figyelmét. 40 „Takarékossági szempontból ez nem volna rossz, de kormányzati szempontból sok hátrány volna. Az a főispán, aki öt-hat vármegyének ügyeit van hivatva irányítani, alig tehetne mást mint az öt-hat vármegyében betöltené a törvényhatósági és közigazgatási bizottságok elnöki székét, de a kormány intencióit aligha tudná eredménnyel szolgálni." (Kozma György levele Kozma Miklóshoz, MOL K429 45.cs. 4/1.) 41 Márkus László: A Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája, Bp. 1968. 156. „Utódja a szintén EKSZ tag, Körösi [sic!] György, volt temesi főispán, ny. belügyi államtitkár lett." (uo.)
