Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kutatási füzetek (Ism.: Lengvári István) 1024

TÖRTÉNETI IRODALOM 1025 hogy az adott számot ki szerkesztette. A füzetek megjelenése nincs adott naptári évhez kötve, ugyanez a szabadság mutatkozik meg a füzetek összeállításában. A második számtól eltekintve, mely önálló kötetként jelent meg, nincsenek tematikus számok. A tanulmányok összességéből azonban kirajzolódnak a program oktatóinak és hallgatóinak legfontosabb kutatási területei. A füzetek közleményei tanulmányok - forrásközlések - recenziók sorrendben következnek. Az alábbiakban kronologikus sorrendben tekintjük át a publikációkat, a kötet- és oldalszám feltüntetésével. A 18. századot Berkes Tímea forrásközlése képviseli (John Jay és a föderáció kérdése. 1: 37-41), melyben az amerikai föderalisták mára már kevésbé ismert alakjának Publius álnév alatt jegyzett nagy hatású hírlapi cikkét közli, mely az amerikai alkotmány eszmei hátterét mutatja be. A 19. századi egyetemes történettel két recenzió foglalkozik. Soós Gábor egy Skóciával foglalkozó történeti antropológiai kötetet (Hobsbawm, E., Ranger, T., The Invention of Tradition -1:42-51), míg Melega Miklós a komparatív várostörténet-írás egy publikációját (Ladd, В., Urban Planning and Civic Order in Germany, 1860-1914) mutatja be (4:84-97). A 19. századi magyar történet egy különösen érdekes és fontos forrása önállóan, a második füzetben jelent meg, melyben Pordán Ildikó közli László Károly beszámolóját Kossuth amerikai útjáról. Az 1815-ben született László Károly egykori iskolarektor majd mérnök, a szabadságharc tüzérszázadosa a bukás után Kossuth Lajossal együtt emigrált, annak testőre, titkára, egyik bizalmasa lett. Vidinben majd Kütahyába is követte, és 1852-ig, Kossuth amerikai útjáig volt vele, azután mérnökként ott és Mexikóban dolgozott, és 1867-es hazatérte után 1894-ig, haláláig ismét itthon élt. A korszak divatjának megfelelően ő is naplót vezetett, ebből töredékeket maga jelentetett meg, de egészében azóta sem került sor a kritikai kiadásra. A kilenc kéziratos kötet, melyet a Széchényi Könyvtár őriz, felbecsülhetetlen forrás, mivel szerzője pontos, számszerű tényeket is közöl, fontos feljegyzések találhatók a szabadságharc utolsó szakaszáról, az emigráció belső világáról (és ellentéteiről), a korabeli amerikai és mexikói életről és mentalitásról - egy európai szemszögéből. Ezeken felül - ahogy emellett a forrás bevezetőjében a fentieken túl Pordán Ildikó megjegyzi - legalább ennyire érdekes László Károly, „egy jellegzetesen 19. századi magyar emigráns" sorsa. A naplórészlet élvezetes és változatos adalékokkal szolgál az utazás lefolyására, az azokon résztvevő emigránsok felsorolásával. Érdekes megfigyelni, hogy mennyire megszervezett volt Kossuth útja, melynek célja egyértelműen az volt, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon Magyarország ügyeibe az osztrákokkal szemben, és hogy pénzt gyűjtsön a további szabadságküzdelmekhez. A napló bejegyzései is azt mutatják, hogy Kossuthot a rabszolgaság ellen harcolók is fel próbálták használni - délen nem is járt sikerrel, New Orleans-i útja bukás volt (nem tűztek ki zászlót tiszteletére, nem látogatták meg stb.). Ugyanakkor az az amerikai meggyőződés, hogy kivívott szabadságukban az azért még küzdő nemzeteket támogatni kell, sok hívet szerzett a magyar ügynek. Fontos, és a legélvezetesebb a korabeli amerikai életmód és mentalitás leírása, ahogy mérnök-emberként a hajókról, épületekről, hegyi-vasútról is feljegyzi pontosan az érdekességeket, eltűnődik egy-egy újdonságon. Kiemelendő a forrásközlés részletes és adatgazdag jegyzetapparátusa, amely az összes - mára elfeledett - szereplő fontosabb adatait, a nem közismert idegen szavak magyar megfelelőit is hozza. Ezek segítségével a nem-szakember érdeklődő is a forrásközlő segítségével zavartalanul, szinte szépirodalomként élvezheti a forrást. A másik 19. századi magyar közlemény Melega Miklós kitűnő munkája (A városi vízellátás kérdése: néhány magyar kezdeményezés a 19. században, 5:74-101), melyben az európai jellemzők bemutatása után Sopron, Szombathely és Nagykanizsa vízellátásának történetét írja le, levéltári források alapján; hangsúlyozva a közművek a városfejlődésre gyakorolt hatását. A Kutatási Füzetek több publikációja is foglalkozik két témával. Az egyik a nemzetiségtörténet, a másik a diplomáciatörténet, mely a pécsi doktori program talán legnagyobb erőssége. A nemzetiségtörténet itt elsősorban a németség történetének vizsgálatát jelenti. Mayer János két cikkel is jelentkezett, melyekben a kollektív bűnösség elvéből következően hazájuk elhagyására kényszerített és az anyaországban letelepedett németek történetéről ír. Az első egy forrásközlés (A Hazájukból Elűzött Németek Chartája, 1:32-36), az 1950-es dokumentumban a letelepülők kinyilvánítják, hogy nem készülnek bosszúra, és Németország építésével az egyesült Európa megvalósítását kívánják. A másik (Fogalmi zavarok, buktatók és tévhitek. Fejtegetések a kitelepített németek beilleszkedésének vizsgálatához, 1:14-28) a terminológiai problémák áttekintése mellett a köztudatban, és részben a tudományos kutatásban élő tévhitek és téveszmék cáfolatát is adja, felveti az önkritika és a felelősség kérdését. Leszögezi, hogy sem a kitelepítettek, sem a Magyarországon maradtak nem voltak a másiknál ,jobb" helyzetben. Flodung János két részben közölte tanulmányát és forrásait a németség századfordulós történetéhez (A Magyarországi Német Néppárt (MNNP) Prog-