Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kutatási füzetek (Ism.: Lengvári István) 1024

1026 TÖRTÉNETI IRODALOM ramja és a Magyarországi Németek katekizmusa. Adalékok a magyarországi németek mozgalma történetéhez, 3:70-101, 4:40^16). A dokumentumokból kitűnik, hogy az összetartozás érzésének kialakítása volt a legfontosabb cél - sokszor a tudatos ferdítés és történelemhamisítás eszközeivel is. A diplomáciatörténet munkái közül Harsányi Iván (A spanyol diplomácia magyar vonatkozású dokumentumaiból I. (1936-1937) 1:12-31), a francoista külügyi szolgálat kialakulásáról, a Spanyol Nemzeti Kormány elismertetéséről közöl magyar vonatkozású iratokat. Tilkovszky Lóránt (Teleki Pál és a magyar-jugoszláv viszony, 3:3-12), a miniszterelnök halála előtti napok történéseit elemzi. Kolnhofer Vince két tanulmányában (A Moson megyei határkijelölés - Az 1922. évi osztrákmagyar határcsere-egyezmény és következményei, 4:3-15, 16-32) elemzi az 1922-es osztrák magyar határkijelölés. A Népszövetség 1922-es döntése nyomán tíz osztrák fennhatóság alatt lévő község került Magyarországhoz, mellyel mindkét kormány elégedetlen volt, s végül a tárgyalásos rendezés kompromisszummal zárult. Ormos Mária (Bánffy-Csicserin találkozók Genovában, 4:33-39), a két titkos találkozóra vonatkozó dokumentumot, Bánffy feljegyzését közli. Kolontár Attila (Magyar-szovjet tárgyalások a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről, 5:3-29) levéltári források alapján ismerteti az egyezmény előkészítését, aláírását. Miután azonban a magyar parlament elé nem került elfogadásra az egyezmény, a szovjet fél is elállt a ratifikálástól. Hornyák Árpád a Magyar-jugoszláv határ kialakulása az I. világháború után című (5:51-73) tanulmányában a Monarchia széthullásától követi a viharos eseményeket 1920 június 4.-ig, a békeszerződés aláírásáig. A 20. századi egyetemes történelmet két tanulmány képviseli: Krámli Mihály (Kísérlet a hadiflották harcértékét meghatározó módszer kidolgozására (1861-1918) 1:3-11) újszerű modellt ad, mely nemcsak a vízkiszorítás-harcérték összefüggést veszi figyelembe, hanem a tűzerő, védettség és mozgékonyság szempontjait is. Soós Gábor (Párizs, Algír, Colombey. Az 1958-as politikai válság Franciaországban, 3:29-69.) vizsgálja a politikai válság fogalmát, a politikai intézményrendszer strukturális problémáit. Az eseményeket az algériai válságtól az V Köztársaság megszületéséig tekinti át, és elemzi miért épp De Gaulle került kulcspozícióba. A 20. századi magyar témákat két cikk képviseli. Vonyó József forrásközlése (A Magyar Élet Pártjának szervezete, 4:47-83) ismeretlen szerző által írt szabályzatot közli, amely bemutatja a helyi szervezetek kiépítését, felépítését. Papp Sándor érdekes és eleddig kevéssé kutatott témával jelentkezett (Trianon baloldalon: a Trianoni béke és a magyar revíziós törekvések megítélése az MSZDP állásfoglalásai alapján az 1920-as években, 5:30-50), melyben a párt politizálásának kettősségét mutatja be: a kormány ellenzéke volt, de a revízió gondolatát nem utasíthatták el. A kötetekben a második számtól idegen nyelvű összefoglalók is találhatók - hol csak németül, mint a 4. számban, de a 2. és 3.-ban angolul (sőt magyarul) is. Nagy kár, hogy az utolsó füzetben ismét visszatértek az első kötet gyakorlatához. Bosszantó hiányosság ugyanitt Melega Miklós tanulmányának hiányzó jegyzetei, melyek épp levéltári forrásokra vagy helyi publikációkra utalhatnak. Remélhető, hogy a Kutatási Füzetek további kötetei is sok, hasonló fontosságú forrás és tanulmány közlésére vállalkoznak. Lengvári István