Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kutatási füzetek (Ism.: Lengvári István) 1024

1024 TÖRTÉNETI IRODALOM (84. számú dokumentum). De megtalálhatjuk a Nagy Imrével kapcsolatosan született párthatározatokat is: agrárpolitikai nézeteinek elítélését 1949-ből (11. számú dokumentum), kizárását a PB-ből és a KV-ból (62. számú dokumentum), majd a pártból (72. számú dokumentum), illetve visszavételét a pártba (88. számú dokumentum). Ezenkívül tartalmazza a korszak legfontosabb párthatározatait: az 1953. június 27-28-i KV-határozatot a párt irányvonalában és a gyakorlati munkában elkövetett hibákról, s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról, az 1955. március 2-4-i, a politikai helyzetről és a párt feladatairól szóló KV-határozatot, az SZKP XX. kongresszusán részt vett magyar delegáció beszámolójáról, és az 1956. október 20-i PB-határozatot, valamint a forradalom idején született legfontosabb PB- és KV-határozatokat (90-91. számú dokumentum), illetve a KV 1956. október 28-i, a politikai helyzetet elemző nyilatkozatát. A kötetben benne vannak a tulajdonviszonyok átalakítását célul kitűző párthatározatok az ipari üzemek államosításáról, a mezőgazdaságban meghirdetett tagosítási kampányról, a követendő gazdaságpolitikáról. Az utóbbi az ötéves terveken kívül kiterjedt többek között a Dunai Vasmű felépítéséről történő döntésre, a jegyrendszer megszüntetésére, a beszolgáltatások fokozására, vagyis a valós piaci törvényszerűségek érvényesülésének párthatározatokkal történő megakadályozására (12., 14., 19., 20., 27., 43., 45., 56., számú dokumentumok). Színfoltja a kötetnek az a két dokumentum, amely a magyar-szovjet vegyes tulajdonú vállalatok megvételéről, illetve az 1956. évi külkereskedelmi terv teljesítéséről és a tőkés adósságállomány csökkentésével kapcsolatos feladatokról szól (53. és 74. számú). Szintén jól dokumentálja a válogatás a társadalom átalakításának folyamatát, elsősorban a kulákok ellen meghirdetett kampányt (9., 25., 34., 42. számú dokumentumok). A hatalom megosztása a törvényhozó, végrehajtó és bírói-ügyészi szervek között csak papíron létezett. A bíróságok függetlensége teljesen megszűnt. A bíróságok elé kerülő büntetőügyek egy része az MDP egyre szűkebb vezetésének politikai-gazdasági céljait szolgálta. Erre szolgálnak bizonyítékul a MAORT-ügyben, a Rajk-Szőnyi-ügyben, a Kádár-Kállai-Donáth-ügyben hozott határozatok, majd ellenpéldaként az 1954. május 19-i PB-határozat a politikai elitéltek ügyeinek felülvizsgálatáról. A párt vezető szervei a társadalom minden szféráját átfogták, semmilyen önállóságot nem hagyva az egyes alrendszereknek: a párt maga alá gyűrte a kultúrát (64. 70. 71. számú dokumentumok), a tudományt (63.), az egyházakat (30. 66, 67. számú dokumentumok), az oktatást (6., 29. számú dokumentumok). A tulajdonos parasztság érdekképviselet nélkül maradt, a szakszervezeteket pedig megfosztották valós érdekvédelmi funkcióiktól (18., 40., 68. dokumentumok). Természetesen a források dokumentálják a Nagy Imre nevéhez kapcsolódó „új szakasz" politikáját, valamint a miniszterelnök és a párt első titkára, Rákosi Mátyás között zajló drámai küzdelmet, elletve az 1956-os forradalomhoz vezető okokat is. Külön említést érdemel a dokumentumok nyelvezete, amelyről megállapítható: tartalmazzák egy diktatúra kulcsszavait, bemutatják a politikai rendszer fogalmi zártságát. A dokumentumokat kitűnő magyarázó jegyzetek kísérik, amelyek segítik az olvasók eligazodását. Ugyan ezt a célt szolgálják a további segédletek: a válogatott könyvészeti bibliográfia, a rövidítések jegyzéke és a névmutató. Aki kézbe veszi a kötet, az egy darab 20. századi letűnt történelmet tart a kezében. A kötet sok mindenről szól, de elengedhetetlenül szükséges annak megértéséhez, hogyan is működött a diktatúra a század közepén. Ajánlom mindenkinek: szaktörténésznek épp úgy, mint tanárnak, diáknak, vagy „csak" érdeklődő olvasónak. Palasik Mária KUTATÁSI FÜZETEK 1, 2, 3 (1996); 4 (1998); 5 (1999) JPTE Történelem Doktori Program, Pécs. Nemrégiben jelent meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészkara Európa és Magyarország a 19-20. században történeti doktori programja kiadásában megjelenő periodika új, ötödik száma. Ez alkalomból érdemes szemlét tartani, annál is inkább, mivel a füzetek nem kerülnek könyvárusi forgalomba. Az elkészült és megvédett disszertációkon kívül ezek mutatják be az iskola hallgatóinak munkáját, és lehetőséget adnak az oktatók publikációinak közlésére is. A szerkesztőbizottság tagjai az első négy számnál Ormos Mária, Harsányi Iván, Flódung János és Soós Gábor voltak, az utolsónál csak az előbbi kettő. A harmadik számtól külön feltüntetik azt,