Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956 (Ism.: Palasik Mária) 1022
1022 TÖRTÉNETI IRODALOM Az 1917-es alkotmány, a polgári Mexikó alapja, visszaadta a nemzet jogát természeti kincseihez. Meghatározta az indián ejidok elidegeníthetetlenségét. A munkával kapcsolatos összes szabályozást törvénybe iktatták. A vallásszabadság kimondása jelentősen csökkentette az egyház befolyását. Mindez nem akadályozta meg a „váltógazdálkodás" továbbélését. Venustiano Carranza elnöksége (1917-1920) Alvaro Obregon elnöksége (1920-1924) Plutarco Calle elnök, s Jefe Maximo (1923-1945) a következő periódus meghatározó személyiségei. Az ún. Cristero felkelés 3 éve a konzervatív erők és az egyház reakciója volt az alkotmányra. Lázáro Cardenas (1934-1940) hivatali idejében a mezőgazdasági reformok voltak a legnevezetesebbek. A spanyol hódítás óta fennálló intézményt, a hacendadot sikerült megsemmisíteni. Mellettük a reálbérek megállapítása, a szakszervezetek létrehozása, az olajipar államosítása tették nevezetessé ezt a periódust. Mexikó a második világháborúban a szövetségesek oldalán vett részt. Az ország háborút követő története a kor kihívásaira adott válaszok története, amelyet az egymást követő elnökök személyesítettek meg. Melyek ezek a kihívások? Az ország alkalmazkodása a nemzeti iparhoz, ennek problémáihoz, a modern közlekedés megszervezés és fejlesztése, az infrastruktúra, a modern agrárpolitika kialakítása, a fellépő pénzügyi válságok, az eladósodás kezelése, a környezetszennyezés gondjai, a kábítószer elterjedése és a küzdelem a népességrobbanással. (A második világháború utáni évtizedekben a népesség 20 millióról 81 millióra nőtt.) Befejezésül az időrendi tábla, a legfontosabb tudnivalók teszik teljessé a kötetet. Kár, hogy a képanyag kevés. Jóval több politikus író, művész, tudós fotója tovább gazdagíthatta volna az alapjában sikeres mű értékét. Rozsnyai Jenő A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI 1948-1956. Összeállította, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette: Habuda Miklós, Rákosi Sándor, Székely Gábor, T. Varga György. Főszerkesztő: Izsák Lajos. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 524 o. Egy új, értékes forráskiadvánnyal gyarapodott a történeti szakirodalom. A hatvanas évek második felében kezdődött az a forrásfeldolgozás és publikálás, amelynek az volt a célja, hogy az 1944 utáni párthatározatokat a nagy nyilvánosság elé tárják. Sorra jelentek meg az 1944-1948, majd az 1956-1989 közötti időszakra vonatkozó dokumentumok, azonban a sorból, illetve a sorozatból hiányzott az 1948-1956 közötti korszak határozatainak közreadása. Ezt pótolja most a Napvilág kiadó gondozásában és Izsák Lajos főszerkesztésében megjelent kötet. A kiadvány forrásbázisaként a Magyar Dolgozók Pártja országos vezető szerveinek és központi apparátusának iratállománya szolgált, amely 1992-ben a Politikatörténeti Intézetből került a Magyar Országos Levéltár kezelésébe. A közölt források többsége első közlésű levéltári anyag, van azonban néhány, amit a korabeli sajtóból, esetleg egyéb tematikus dokumentumgyűjteményből ismerhetünk már. Az újraközléssel valószínűleg az volt a szerkesztők szándéka, hogy az általuk legfontosabbnak tartott, és a korszak megítélése szempontjából mellőzhetetlen dokumentumok egy csokorba gyűjtve váljanak hozzáférhetővé. A könyv előszava tájékoztatja az olvasót arról, hogy a szerkesztők a sorozatba történő beilleszthetőség miatt csak párthatározatokat válogattak be a kötetbe annak ellenére, hogy az iratanyag gazdagsága és hozzáférhetősége lehetővé tenné más jellegű dokumentumok közlését is. A szerkesztők leszögezik, hogy számos jelentős döntés egyszerűen azért nem szerepel a kötetben, mert nem született róla határozat. Azonban az 1948-1956 közötti határozatok teljes közreadására sem vállalkozhattak, mert a források olyan bőségesen állnak rendelkezésre, hogy hiánytalan kiadásuk a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem kivitelezhető. Viszont a függelékben közölnek egy részletesebb jegyzéket az általuk fontosnak vélt határozatokról, így segítve a kutatókat és a korszak iránt behatóbban érdeklődőket. A dokumentumkötet az 1948-1956 között keletkezett párthatározatokból ad közre válogatást. Az MDP-ben a határozathozatal joga csak a kongresszust és a párt egyéb országos vezető szerveit: a Központi Bizottságot, a Politikai Bizottságot, a Titkárságot és a Szervező Bizottságot illette meg.
