Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 261 mert a tábornokok meggyőzték: van más, kevesebb véráldozattal járó és biztosabb eredményt hozó lehetőség is a fővárosok felszabadítására.3 1 Görgei verzióját erősíti meg a fővezérrel szemben egyébiránt ellenséges Asbóth Lajos ezredes visszaemlékezése. Asbóth, aki a 12. önálló hadosztály parancsnokaként részt vehetett a haditanácson, azt írja, hogy Görgei előtt a főváros birtoka nem volt nagy értékű, s „tekintetbe véve azt is, hogy a főváros kapui előtti csata, ezt az utcai harcok borzadályaival tölthetné el; továbbá, hogy Buda megszállása [ostroma - H. R.] mindenesetre mind Pest, mind a magyar seregre nézve súlyos következményű lehetne, elhatárzá, hogy Komáromot menti föl a megszállás alól". A tábornoknak a terv elfogadtatásánál meg kellett küzdenie Kossuthtal, aki „minden áron a főváros birtokába akart jutni". Kossuth azonban nemsokára engedett a jobb tervnek, „mert Komáromnak a megszállás alóli fólmentése önként a magyarok kezébe adja Magyarhon fővárosát".32 Valamivel odébb Asbóth a haditerv célját így foglalja össze: „...először a magyar sereg zömével Windisch-Grätz osztrák főseregének háta mögé juthatni, elfoglalni Komáromot és itt a 8-dik hadtesttel egyesülni, másodszor a határszélről a Weiden és Wohlgemuth alatt érkező tartalék-serget a főhadsereggeli egyesülésben megakadályozni, és szétverni".33 Kossuthtól is kapott adatokat a szabadságharc történetéről szóló munkájához Irányi Dániel, Budapest egykori kormánybiztosa. Irányi csak röviden ismerteti a haditanács határozatait, de a haditerv szerzőségével kapcsolatban nem foglal állást.3 4 A szintén a táborban lévő, s időnként a kortársak szó- és írásbeli közléseit is használó Horváth Mihály munkájában az új haditervet úgy foglalja össze, hogy Kossuth és a vezérek sem a fővárost nem akarták kitenni az ostrom veszélyeinek, s a honvédek vérét sem akarták fölöslegesen pazarolni „egy minden esetre makaccsá válandó harcban". Ezért úgy határoztak, „hogy hadaink Pestre mind addig ne vonuljanak be, míg az ellenség önként el nem hagyja, mit úgyis saját biztossága tekintetéből kénytelen lesz tenni, mihelyt seregeink Komárom előtt megjelennek". Miután az ostrom alá fogott Komárom komoly veszélyben forgott, annak felmentésére kellett sietnie a hadseregnek.35 Röviden összefoglalva az elmondottakat: Gödöllőn kétségkívül haditanácsot tartottak a követendő haditervről. Görgei hallgat a haditanácsról, de Klapka és Kossuth megnyilatkozásai alapján valószínűsíthető, hogy volt haditanács, s ezt erősíti meg az is, hogy Görgey István munkájában egyértelmű tényként beszél róla. Elképzelhető, hogy a haditerv elveit Kossuth és Görgei már előzetesen meg-31 Gelich III. 233. szerint amikor Vetter 1849 márciusában a fővezérség átvételére indult, Kossuth a lelkére kötötte a főváros mielőbbi elfoglalását, mire Vetter azt válaszolta: „Én előbb leszek a Lajthánál, mint Pesten". 32 Asbóth I. 115-116. Más kérdés, hogy hat évvel később már a gödöllői haditervben is Görgei árulásának bizonyítékát látja, mondván, hogy Aulich erejének meg nem semmisülése nem Görgei, hanem Windisch-Grätz érdeme. Asbóth Lajos: Görgei. Czáfolat Assermann honvédezredes és ministeri titkár védiratára. - Függelék. Észrevételek Görgei „Gazdátlan leveleire". Pest, 1867. 10. 33 Asbóth I. 156. Görgeit említi a haditerv előteijesztőjeként egy másik munkájában is. Asbóth Lajos: A hadvezér és a hadtudomány alapelvei az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva. Pest, 1868. II. k. 102. 34 Irányi-Chassin II. 191., 259. 35 Horváth Mihály II. 379-380.
