Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 721 támadásokkal nem akarták a kormányt eddig gyengíteni a Kárpátalja napirenden lévő megszerzésére vonatkozó politika megvalósításában. A kudarc után azonban az eddig visszafojtott ellentétek annál nagyobb erővel törtek felszínre. A kormánynyal szemben általános volt az elégedetlenség. Hangulatukat Kozma Miklós a következő szavakkal adta vissza: „A kormány kapkod és alkalmatlannak bizonyult egy történelmi feladatra, amely megoldható lett volna".10 9 Imrédy németbarát politikája második kormányalakítása után tovább fokozódott. Az új kabinetből kihagyta Kánya külügyminisztert, akinek nyakába varrta a felelősséget a nyári és őszi ingadozásokért, a Németország érdekeit figyelmen kívül hagyó külpolitikai lépésekért. Berlin tudtára adta, hogy Kánya a novemberi akció értelmi szerzője. Ezzel nemcsak saját magát kívánta rehabilitálni a németek előtt, hanem meg akart szabadulni külügyminiszterétől, akit Hitler mérhetetlenül gyűlölt, s akinek autoritása volt a külügyekben, s elképzeléseit sokszor vele szemben is érvényesítette. A külügyminiszteri székbe a németbarát Csáky István került, aki szűk látókörű, kis kaliberű diplomata volt. S ilyen formán alkalmas volt arra, hogy Imrédy új németbarát külpolitikai elképzeléseit végrehajtsa. A kárpátaljai kudarc után Imrédy főcélkitűzése: biztosítani a német orientációt, a németmagyar politikai és gazdasági együttműködést, a katonai szövetséget. Berlinben ezt nagyra értékelték. December elején Ribbentrop tudatta a magyar kormánnyal, hogy a német-magyar viszonyban felmerült nézeteltérések eloszlatása érdekében eszmecserét szeretne folytatni a magyar kormány képviselőivel.110 Ε célból Csáky, az új külügyminiszter, 1939. január 16-án Németországba utazott. Tárgyalt Hitlerrel és a német kormány több tagjával. A megbeszélések rendkívül feszült légkörben indultak. Hitler felsorolta a magyar kormány bűnlajstromát. Hálátlansággal vádolta Magyarországot: „ők ugyanis — mondotta — lehetővé tették az első határrevíziót. Ezt a magyarok nem értékelik. Sőt olyan hangokat lehet hallani, hogy Németország ütötte el Magyarországot a jogos követelésektől. Amikor ő tárgyalt Horthyval az együttműködésről, Kánya, akit mindig Németország ellenségének tartott, megkötötte a bledi egyezményt. Újra lábra segítette a kisantantot, éspedig Németország ellen. Amikor az események kifejlődtek — folytatta, — Lengyelország megmozdult, Magyarország azonban mindent átaludt, alig tett néhány jelentéktelen lépést."111 Őszi sikereit Hitler a nyugati hatalmaknak tulajdonította, amelyek, mint mondotta, tálcán hozták neki Csehszlovákiát. Ami történt — folytatta — csak egyszer fordulhat elő a történelemben. Abból kell kiindulni, hogy a jövőben sikereket csak a cselekvés kölcsönös összehangolásával lehet elérni. A magyar külügyminiszter védekezni próbált a felsorakoztatott vádak ellen. A magyar kormány ingadozásait, óvatosságát az ország katonai gyengeségével magyarázta. A Kánya elleni vádakat szó nélkül hagyta. Erőteljesen bizonygatta azonban, hogy a magyar nép többsége barátságot érez Németország iránt. Biztosította Hitlert, hogy Németország alapköveteléseit száz százalékig teljesíteni fog-109 OL. Kozma Miklós iratai 27 cs. Naplójegyzetek. 1938. november 21. 110 DIMK 115 dok. 212-213. A német-magyar viszonylatban keletkezett ellentétek elsimítását elősegítették a román események is. Codreanu és társai meggyilkolása véget vetett a német-román barátságnak. 111 Németorzszág magyarországi politikája titkos német diplomáciai okmányokban. 230. dok. 355-356.
