Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
722 ÁDÁM MAGDA jak. Csáky megbánást mutatott a magyar politika korábbi hibáival szemben, s mindent megígért: gazdasági szerződést, fegyverkezést, kilépést a Népszövetségből, csatlakozást az antikomintern paktumhoz. Hitler hajlandó volt új lapot nyitni a német-magyar kapcsolatok történetében. (Az új lapot azzal indította, hogy benyújtotta az újabb gazdasági és politikai követeléseket.) Ezt követően Hitler haragja annyira enyhült, hogy rátért az együttműködésre vonatkozó elképzelésekre. Kifejtette Csehszlovákia teljes megsemmisítésére vonatkozó tervét. „Ha le kell térni az etnográfiai vonalról és el kell fogadni a területi elvet, úgy azt csak közös erővel tehetjük." Rendkívül diplomatikusan utalt az időpontra is, amelyet márciusban jelölt meg.112 München és az első bécsi döntés után a nyugati hatalmak magatartása nyilvánvalóvá tette, hogy Németország terjeszkedésének a megállítását nem Csehszlovákiánál kezdik meg. De az is nyilvánvalóvá vált, hogy a geo-stratégiai szempontból fontos Kárpátalja hovatartozásának kérdése nem közömbös számukra. S hogy e területnek Magyarországhoz való csatolását nem ellenzik. Ezt tudomásul veszik. Tették azt annak ellenére, hogy Imrédy kormányzásának utolsó szakaszában teljesen átállt a német vonalra. Magyarország nyugattal való kapcsolatai jelentősen meglazultak. Imrédy elvesztette azoknak a brit köröknek a bizalmát, amelyek örömmel vették hatalomra kerülését. 1938-1939 fordulóján bizalmatlanok voltak vele szemben, s további támogatásának teljes megvonását latolgatták.113 A konzervatív hatalmi csoportok — mindenekelőtt Bethlen és köre — a második Imrédy kormány megbuktatásán fáradoztak. Olyan miniszterelnököt kívántak hatalomra segíteni, aki képes lesz az eseményeket kedvező irányba terelni. A választás Teleki Pálra esett. Az új miniszterelnök azzal a programmal indult, hogy Magyarország német orientációja mellett erősíteni fogja Olaszországgal és a nyugati hatalmakkal való kapcsolatait, minden áron megőrzi cselekvési szabadságát. Törekvése fiaskót szenvedett. Rövid idő alatt ugyanaz a helyzet alakult ki, mint Darányi és Imrédy kormányzásának második szakaszában, amikor választás elé kerültek: vagy végrehajtják a német kívánságokat, vagy félre állnak, illetve megbuktatják. Darányi és Imrédy az előbbit, Teleki — mint ismeretes — egy harmadik utat választott: öngyilkos lett. 11 4 Teleki külpolitikájának középponljában Kárpátalja megszerzése állott. (Erről Imrédy Berlinre való tekintettel lemondott.) Teleki lehetőleg önállóan, Olaszország és a nyugati hatalmak támogatásával, vagy Prágával való közvetlen megegyezés révén próbálta a területet visszaszerezni. Ezt most kizárólag földrajzi és gazdasági okokkal indokolta. Azzal, hogy a Nagy Alföld — a Tisza folyásának vonala miatt — geográfiai és földrajzi egységet alkot Kárpátaljával. A Kárpátokban folyó erdők irtása nagy veszélyt jelenthet az Alföldre nézve, mert — ahogy érvelt — a lejtőkről lezúduló víz elvinné a termőföldet. Erről a kérdésről szinte tudományos jellegű memorandumokat készített. Ezzel egy időben a Teleki kormány kísérletet tett arra, hogy Kárpátalja kérdésében Prágával közvetlenül megegyez-112 Uo. 113 Lásd erről C. A Macartney: A History of modern Hungary. 1929-1945. NewYork, 1956. 327.; Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében. Budapest, 1996. 103. 114 Lásd erről Juhász Gyula: A Teleki kormány külpolitikája 1939-1941. Budapest, 1964.; Tilkovszky Lóránt: Teleki Pál. Legenda és valóság. Budapest, 1969.
