Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 715 németektől és a lengyelektől eltérően az etnográfiai határokat megtagadják. Tény, hogy Prága, de főleg Pozsony részéről volt erre komoly kísérlet. S ehhez Hitlernél kerestek orvoslást. Ezekben a napokban a cseh és a szlovák államférfiak Hitlernél egymásnak adták át a kilincset. Alighogy október 12-én Durcansky visszaérkezett Chvalkovszky utazott Németországba. Tiso ugyancsak oda készült. Valamennyien hűségnyilatkozatokat tettek. A magyar kormány nem maradhatott le. Megkezdődött a versenyfutás Hitler kegyeinek elnyeréséért. S hogy Darányi Németországba történő érkezéséig se veszítsenek időt, Sztójay berlini magyar követ felkereste Ribbentropot és cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Magyarország valamiféle új németellenes blokkpolitikát támogatna. Ugyanezt hangsúlyozta Darányi a Hitlerrel folytatott megbeszélései során. Az ex-miniszterelnök, a magyar képviselőház elnöke, hogy jóvá tegye az Imrédy-politika korábbi hibáit, s hogy megszerezze a birodalmi kancellár támogatását a csehszlovák területek visszaszerzéséhez, közölte Hitlerrel: Magyarország az eddiginél szorosabb kapcsolatba akar lépni a Berlin-Róma tengellyel, ezért kész csatlakozni az antikomintern paktumhoz és kilépni a Népszövetségből. Majd végül kilátásba helyezte a német-magyar gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését.92 Hitler megnyugvással vette tudomásul a felkínálkozást. A magyar kormány kardcsörtető harciasságát azonban igyekezett lehűteni. Darányi ugyanis közölte, hogy ha a csehszlovák kormány nem hajlandó visszajuttatni Magyarországnak a területeket, a magyar kormány háborúra szánta el magát, s ehhez Németország támogatását kéri. A Führer ezt a tervet a leghatározottabban visszautasította. „Akkor kellett volna harcolni, amikor ő kérte" -ordított ingerülten. Ezzel kapcsolatban élesen kikelt Kánya és Imrédy nyári és őszi aggályoskodásai ellen. Magyarország — szerinte — elszalasztotta az alkalmas pillanatot. Ha most törne ki a fegyveres konfliktus Csehszlovákiával, Magyarország teljesen egyedül állna. Hitler visszautasította mind a négyes konferencia összehívására, mind pedig a szlovák és rutén népszavazásra vonatkozó javaslatot. Az előbbit azzal, hogy Magyarország számára ez kedvezőtlen lenne, mert Anglia és Franciaország Csehszlovákia oldalára állna. Az utóbbit azzal, hogy a szlovákok és a rutének nem akarnak Magyarországhoz kerülni. Azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy egyezzen meg közvetlenül a csehszlovák kormánnyal. Kívánsága érthető, hiszen ez biztosította, hogy mindkét fél versenyt futva hozzá szaladjon és egymást túllicitálva tegyenek újabb és újabb gazdasági és politikai engedményeket. A kancellár megbízta Ribbentropot, hogy vegye a kezébe az ügy rendezését. A német külügyminiszter közvetítőként lépett fel a magyar-csehszlovák konfliktusban. Elképzelései a magyar-szlovák határt illetően jelentősen eltértek a magyar kormány elképzeléseitől, minthogy Pozsonyt, Kassát, Ungvárt és Munkácsot Csehszlovákiának kívánta hagyni. Valójában Darányi németországi útja nem hozta meg a várt eredményt. Mindössze az történt, hogy a németek ezt követően jobban támogatták a magyarlakta területekre vonatkozó magyar igényeket mind a sajtóban, mind pedig diplomáciai úton. Több sikerrel járt Csáky római látogatása. Mussolini — a szlovák és a rutén népszavazást kivéve — teljesen egyetértett a magyar kormány elképzeléseivel: a négyes konferencia összehívásával, a részleges mozgósítással. Mindehhez a leg-92 ADAS Serie D. Bd. IV 62. dok. 68-71.
