Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 711 lovák hadsereggel, (szeptember végén 18 évfolyam fegyverben állt), s kiteszi magát egy esetleges román támadásnak. Vagy pedig visszavonul, diplomáciai vereséget szenved, aminek feltétlenül kedvezőtlen hatása lett volna az elkövetkezendő magyar-csehszlovák tárgyalásokra. Ilyen bizonytalan kimenetelű eszközökhöz a magyar kormány nem mert nyúlni. Annál is kevésbé, mert Anglia és Franciaország Budapesten ez ügyben több diplomáciai lépést tett, óvták a magyar kormányt attól, hogy kövesse Lengyelország példáját, mert értesülésük szerint Prága a magyar ultimátumot nem teljesíti, s egy esetleges magyar-csehszlovák fegyveres konfliktus Románia és Jugoszlávia számára casus bellit jelent.82 A legújabb kutatások szerint, az eddigi hiedelemmel ellentétben, az angol és francia kormány München után figyelemmel kísérte a müncheni egyezmény záradékának sorsát. A lengyel kormánynál tiltakozott a Prágának küldött ultimátuma ellen, amely a záradékot figyelmen kívül hagyta. Mindkét nagyhatalom kifejezte reményét arra, hogy a magyar kormány ezt nem teszi meg, hanem megkezdi a csehszlovák kormánnyal a tárgyalásokat. Prága erre hajlandó, de pillanatnyilag el van foglalva a német és a lengyel kérdés rendezésével.8 3 London és Párizs ezzel kapcsolatos lépései, a fent említett tényezők mellett, kétségtelenül szerepet játszottak abban, hogy a magyar kormány nem merte követni Lengyelországot. Hiszen számolnia kellett azzal is, hogy a magyar-csehszlovák területi vita végül is a müncheni egyezmény értelmében a négy nagyhatalom elé kerül. Tehát Anglia és Franciaország jóindulatára továbbra is szüksége lesz. Ebben a helyzetben a magyar kormány erőfeszítéseket tett, hogy a müncheni záradéknak mielőbb érvényt szerezzen. Október 1-én jegyzéket juttatott el Prágába, amelyben felszólította a csehszlovák kormányt: a müncheni egyezmény értelmében azonnal kezdje meg a közvetlen tárgyalásokat.8 4 Ezzel egy időben a berlini, a londoni, a párizsi és a római kormánytól azt kérte: érvényesítsék befolyásukat a prágai kormányra, hogy az minél előbb rendezze viszonyát Magyarországgal. Valamennyien interveniáltak Prágában a magyar-csehszlovák tárgyalások megkezdése érdekében. A csehszlovák kormány azonban arra hivatkozva, hogy a német és a lengyel kérdés rendezése teljesen lefoglalja, egy-két hetes halasztást kért a tárgyalások megkezdéséhez. Kérését végül Párizs és London elfogadta.85 Budapesten attól kezdtek tartani, a csehszlovák kormány húzza az időt, rendezni akarja a német és a lengyel kérdést, hogy azután teljes erővel szembeszálljon a magyar igényekkel. Ez a félelem arra késztette a magyar politikusokat, hogy figyelmen kívül hagyják az Anglia és Franciaország által is támogatott csehszlovák kérést. Ezért Prágától a tárgyalások azonnali megkezdését követelték. A magyar hivatalos követelések, a néprajzi alapokon nyugvó müncheni egyezmény értelmében, csak a magyarlakta területekre vonatkozhattak. Ezért Szlovákia és Kárpátalja többi területére a magyar kormány népszavazást kért, azt remélve, hogy ennek segítségével ezek a részek is visszakerülnek Magyarországhoz. Ez utóbbi ellen nemcsak Anglia és Franciaország hanem, Németország is tiltakozott. 82 AD. Europe 1918-1940. Τ Vol. 136. f.54-55. 83 AD. Europe 1918-1940. TVol.136. f.48-49. 84 DIMK Π. köt. 449. dok. 700. 85 DIMK. Π. köt, 443.dok. 696-697. Foreign ОШсе és a Qai d'Orsay arra kérte a magyar kormányt, hogy teljesítse a csehszlovák kormány kérését a halasztásra
