Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 691 rel tárgyalt. Göring szemére vetette a magyaroknak, hogy figyelmen kívül hagyják tanácsaikat, s a Duna-medencei összefogás létrehozására irányuló kísérletek ellen nem lépnek fel elég határozottan. A kisantanttal kapcsolatos politikájuk eltér a németek által meghatározott irányvonaltól. „A Führer mindig azt hirdette — mondotta — Magyarország mostani nemzedékének meg kell elégednie azzal, hogy egy irányban, Csehszlovákia irányában léphessen fel támadólag, s így visszaszerezze az ahhoz csatolt magyar területeket."6 Tehát érthetetlen, hogy a magyar kormány nemcsak Jugoszláviával és Romániával, hanem Csehszlovákiával is tárgyal. Kánya külügyminiszter azzal védekezett, hogy éppen a németek által sugalmazott cél érdekében voltak kénytelenek Csehszlovákiával is tárgyalni. Kísérletük ugyanis, hogy Jugoszláviával és Romániával Csehszlovákia nélkül külön megegyezzenek, kudarccal végződött. A két állam maga mögött érezvén Németország támogatását, ezt visszautasította. „így — folytatta —, ha a magyar kormány közeledést akart Jugoszláviával és Romániával, amit a németek kívántak tőlük, Csehszlovákiával is kellett tárgyalni."7 Hitler megismételte régi tanácsát, azt ti., hogy Magyarország ne forgácsolja szét politikai erejét, hanem egy irányba, nevezetesen Csehszlovákia irányába koncentrálja. Magyarország részvételéért a Csehszlovák ellenes akcióban kilátásba helyezte egész Szlovákiát és Kárpátalját. A magyarnémet tanácskozás eredményeként megállapodás jött létre, amely szerint a Csehszlovákia elleni háború előkészítése és a katonai tervek összehangolása céljából a magyar és a német vezérkar a közeljövőben megkezdi tanácskozásait.8 Darányi németországi látogatása után a magyar kormány kül- és belpolitikájában határozott jobbratolódás tapasztalható. A Gömbös által meghirdetett és folytatott politika kerekedett felül. Darányi politikájában, aki 1936 végén nem utolsó sorban azért került a miniszterelnöki székbe, hogy a német alárendeltségen lazítson, s a túlságosan előretörő szélső jobboldalt visszaszorítsa, (s kormányzásának első szakaszában erre törekedett,) németországi látogatása után fordulat következett be. Miniszterelnökségének második szakasza a német kormánynak és a hazai szélső jobboldalnak tett sorozatos engedmények jegyében telt el. Ε változás komolyan kihatott Magyarország Csehszlovákiával kapcsolatos politikájára. A prágai kormány erőfeszítései ellenére Krofta és Kánya genfi megbeszéléseinek nem lett folytatása.9 A magyar-kisantant tárgyalásokban hosszú szünet következett be. Ebben a román politika is szerepet játszott. A román kormány, amely nehezen szánta rá magát a Magyarországgal való tárgyalásokra, most a belpolitikai nehézségekre hivatkozva halogatta azok folytatását. A prágai kormány ebben a helyzetben Magyarországgal kész volt külön megegyezni. Ezt tudatta a magyar kormánnyal. A magyar kormány az erre tett csehszlovák javaslatot figyelmen kívül hagyta. Hiszen Darányi németországi látogatása után Csehszlovákiával még a kisantanton belül sem kívánt tárgyalni. S miután Románia továbbra sem mutatott hajlandóságot a tárgyalások folytatására, maradt Jugoszlá-6 A DIMK I. köt. A Berlin-Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936-1938. Szerkesztette: Kerekes Lajos. Budapest, 1962. 313. dok. 502. 7 Uo. 8 A megbeszélésről készített feljegyzésben ez a kérdés nem szerepel. Erre egy későbbi dokumentumból derül fény. Országos Levéltár (A továbbiakban OL.) Küm. res. pol. 1939-7/a 247. 9 1937 szeptemberében a kisantant genfi ülésén Kánya külön-külön tárgyalt a kisantant valamennyi képviselőjével, így Krofta csehszlovák külügyminiszterrel is.
