Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 687 Benest teszi felelőssé Münchenért. Bírálják, mert kapitulált. Benes felelőssége kétségtelenül nagy. Felelőssége azonban nem abban van, hogy elfogadta a Müncheni egyezményt,2 hanem abban, hogy egész politikájával objektíve hozzájárult Münchenhez. A Párizsi békekonferencián meghatározó szerepet játszó politikus, aki két évtizeden át irányította a köztársaság külpolitikáját, sok olyan döntést keresztül vitt, amelyek végső soron nem erősítették, hanem gyengítették Csehszlovákiát. Ugyanakkor fontos bel- és külpolitikai intézkedések megtételéről megfeledkezett. A csehszlovák külpolitika irányítója elszalasztotta a lehetőséget az ésszerű kompromisszumokra. Vonatkozik ez mind a külpolitikai kihatású nemzetiségi problémák, mind pedig a szomszédokkal való viszony kezelésére. Noha kétségtelen, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek helyzete jobb volt, mint a többi közép-kelet-európai államban, a kisebbségek a szerződésekben rögzített jogokat itt sem kapták meg. A nagy stratégának tartott Benes megelégedett azzal, hogy a köztársaság Németországgal és Magyarországgal kapcsolatos biztonságát a franciákra, illetve a kisantantra alapozza. Csehszlovákia viszonya a szomszédokkal, Romániát és részben Ausztriát leszámítva, meglehetősen rossz volt. Münchennek ma már hatalmas irodalma van. A napvilágot látott forráskiadványok, visszaemlékezések és feldolgozások közös hiánya, hogy súllyal a nagyhatalmakra vonatkoznak. Kevés információt nyújtanak a közép-kelet-európai államok magatartásáról, München létrejöttében játszott szerepéről. 3 Tanulmányomban a magyar kormányok politikáját szeretném bemutatni. Kitérek azonban, ha csak vázlatosan is, a többi közép-kelet-európa-i állam magatartására is. Annál is inkább, mert Magyarország Csehszlovákiával kapcsolatos politikájának megértéséhez ez sokszor nélkülözhetetlen. A magyar kormány magatartását a csehszlovák válság idején számos európai és lokális, belpolitikai, gazdasági, földrajzi és katonai tényező befolyásolta. Meghatározó szerepet játszott az a tény, hogy az első világháború után Csehszlovákiához kerültek Magyarország északi, észak-keleti területei. Ε területeken nemcsak szlovákok és rutének, hanem kb. 1 ООО 000 magyar is élt. Egyharmada a határ menti területen - zárt egységben. A békekonferencián, Franciaországon kívül, egyik nagyhatalom sem kívánta e színtiszta magyarlakta területet Csehszlovákiához csatolni. Hosszú hetekig tartó vita után, a franciák által támogatott Benes 2 A kialakult nemzetközi helyzetben, amikor Csehszlovákia teljesen magára maradt, Benes előtt az alábbi alternatíva állt: vagy teljesen kilátástalan háborúba viszi a népet, vagy kapitulál. Az utóbbit választotta. 3 Kivételt jelent a Budapesten megjelent két vaskos kötet. A kötetek, noha mindenekelőtt Magyarország külpolitikáját mutatják be részletesen, sokoldalú képet nyújtanak a többi közép-kelet európai államnak, a csehszlovák válság alatti politikájáról, magatartásáról. Lásd: Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945. (A továbbiakban DIMK.) II. kötete. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája 1936-1938. Szerkesztette: Ádám Magda. Budapest, 1965. Ш. kötet. Magyarország külpolitikája 1938-1939. Szerkesztette: Ádám Magda. Budapest, 1970. Sok információt nyújt a közép-kelet európai pártok, különböző szervezetek és politikusok Münchennel kapcsolatos megnyilatkozásairól. München 1938. Diplomáciai és politikai dokumentumok. Szerkesztette: Harsányi Iván, Jemnitz János, Székely Gábor. Budapest, 1988. A csehszlovák történészek két kötetben tettek közzé Münchenre vonatkozó iratokat. Noha több érdekes információt nyújtanak a közép-kelet-európai államok politikájáról, súllyal a nagyhatalmakról szólnak. Lásd: Mnichov ν dokumentech. I. II. Praha, 1958. Ugyanez mondható Benes visszaemlékezéseiről. Lásd: E. Benes: Mnichovské dny. Pámeti. Praha, 1968. Még inkább áll ez J. Beck: Dernier rapport, Politique polonaise 1926-1939. Paris, 1952 című visszaemlékezéseire.
