Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
688 ÁDÁM MAGDA féle álláspont győzött. A stratégiai, közlekedési és gazdasági szempontok felülkerekedtek a nemzetiségi, önrendelkezési elveken. Ezt végül valamennyi nagyhatalom elfogadta, s a békekonferencián jóváhagyta. Ez a határ lett a magyar-csehszlovák ellentétek egyik legkomolyabb forrása. A magyar kormány erőfeszítései, hogy kedvezőbb határt eszközöljön ki, teljes kudarccal végződtek. Ezt követően tudomásul vette a helyzetet. Tette ezt annak a reményében, hogy egyszer majd más nemzetközi konstellációban, a nagyhatalmak támogatásával revideálja azokat. Csehszlovákia viszonylatában nem zárta ki a közvetlen megegyezésen alapuló revíziót sem. Erre törekedett Teleki Pál miniszterelnök és Gratz Gusztáv külügyminiszter 1921-ben a Bruck-i tárgyalásokon. Ezt tette később 1938-ban Gratz ex-külügyminiszter, majd 1939-ben Teleki miniszterelnök. Teleki és Gratz Csehszlovákiával kapcsolatos első határrevíziós próbálkozásaiban szerepet játszott Masaryk politikája. A csehszlovák köztársasági elnök hajlandónak mutatkozott ugyanis a színtiszta magyar területek visszaadására. De szerepet játszott a Millerand féle kísérőlevél is, amely hangsúlyozta a békés revízió lehetőségét Ezt a levelet Budapesten kezdetben komolyan vették. Telekinek Bruckban kellett meggyőződnie arról, hogy tárgyaló partnere, Benes, a levelet nem ismeri el, és a revízió kérdésében Masaryktól eltérő álláspontot képvisel. A csehszlovák külügyminiszter tele volt fenntartásokkal Magyarországgal szemben. A dualista Magyarország iránti gyűlölete nem szűnt meg, sőt fokozódott. Támadta fennmaradt félfeudális berendezkedését, Nagy-Magyarország visszaállítására irányuló külpolitikáját.4 A Magyarország és Csehszlovákia közötti viszony tehát nem Masaryk elképzelései szerint fejlődött. Más irányt vett. A Magyarországgal szembeni statusquo védelmét a Benes által megalakított kisantanttal kívánták biztosítani.5 A kisantant léte sok vonatkozásban meghatározta Magyarország mozgásterét, befolyásolta Csehszlovákiával kapcsolatos politikáját. A reálpolitikus Bethlen István hatalomra kerülésével a határrevízió kérdése lekerült a hivatalos politika napirendjéről. Az új miniszterelnök, aki Magyarországot a Versailles-i Európába kívánta bekapcsolni, alkalmazkodott az új helyzethez, az új erőviszonyokhoz. Noha a szomszédokkal való megegyezést nem tartotta végső célnak, a velük való együttműködést különösen gazdaságilag fontosnak tartotta. A legszorosabb gazdasági kapcsolatokat Csehszlovákiával alakította ki. Ezeket a világgazdasági válság, a két ország között dúló vámháború erősen kikezdte. A húszas évek végén — az olasz-magyar egyezmény létrejötte után — Magyarország kikerülvén az elszigeteltségből, aktívabb külpolitikára tért át. A ma· 4 1921. március 14-15. Teleki miniszterelnök és Gratz külügyminiszter Bruckban tárgyalt Benes külügyminiszterrel, többek között a határrevízió kérdéséről. A magyar miniszterek a Millerand-féle levélre hivatkozva a határ revideálását, a határmenti magyarlakta területek visszacsatolását kérték. Benes ezt visszautasította. A levelet nem tartotta kötelezőnek Csehszlovákiára nézve. Archív ministerstva zahranicních véci. (A csehszlovák külügyminisztérium levéltára. - a továbbiakban AMZV). Politické-Zprávy: (A továbbiakban PZ.). A csehszlovák külügyminisztérium feljegyzése Lejhanecnek 1921. március 18. 5 A kisantant valójában egy irreális veszély ellen jött létre. Senki sem gondolhatta komolyan, hogy Magyarország egyedül megtámadja valamelyiküket. Az igazi veszély ellen a tömb egyiküknek sem nyújtott védelmet, így: Csehszlovákiának Németországgal, Romániának a Szovjetunióval, és Jugoszláviának Olaszországgal szemben.
