Századok – 1999
Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655
676 ТОМКА BÉLA melyek a későbbi évtizedekben, a magyar bankok szoros osztrák személyi és üzleti kapcsolatai következtében érvényesülhettek.10 1 Ezenkívül véleményünk szerint a jövőben a magyarországi gazdaságtörténeti kutatásoknak a banktörténet terén is fokozottabban figyelembe kell venniük a kulturális tényezők jelentőségét, hiszen ezek a bankrendszer formálódásában is közvetlen szerephez jutottak. Mindenekelőtt az emberi tőke és a társadalmi tőke alacsony szintje lehetett az, amely akadályozta a nem profitelven működő takarékpénztárak térhódítását, s így a községi takarékpénztárak elsorvadásának fő oka is vélhetően a helyi társadalmak fejletlensége volt. Ez egyben magyarázza a részvénytársasági pénzintézetek igen magas számát is, ami viszont egyik kiváltója lehetett az alacsony fokú koncentrációnak és univerzalitásnak. A nemzetiségi bázisú pénzintézetek a tőkepiac feldarabolódásához járultak hozzá. A koncentráció és a nagybankok fiókhálózatának alacsony szintjében pedig feltételezhetően a modern üzletvezetési technikák hiánya is közrejátszott. II. Bankfejlődés az első világháború után Az első világháború utáni európai bankfejlődés minden sokszínűsége ellenére felmutatott néhány általános vonást. Az 1920-as években szerte Európában nőtt a bankok instabilitása és — részben ennek következtében — folytatódott a bankok összeolvadása. Az állami beavatkozás változatos formái jelentek meg, ezenkívül nőttek a nagybankok riválisainak kompetitív előnyei, aminek következtében azok megerősödtek az előbbiekkel szemben.10 2 A következőkben azt vizsgáljuk, hogy milyen trendek jelentkeztek a magyar bankfejlődésben a háború és az 1931-es pénzügyi válság közötti időszakban. A világháború alatt és után is folytatódó koncentráció a korábbiakhoz hasonlóan különösen erős volt Nagy-Britanniában és Németországban. Nagy-Britanniában 1917-18-ban jött létre a „Big Five", a betétek több mint 75%-ával rendelkezve, s az önálló intézetek száma ezután is tovább csökkent, hiszen az öt legnagyobb bank a világháború után is sorra olvasztotta magába a kis- és középbankokat.103 Németországban a nagybankok koncentrációja nem érte el az angol szintet, de a koncentrációs folyamat gyorsaságát jelzi, hogy 1914-25 között a Deutsche Bank 21, a Discontogesellschaft 29, a Bank für Handel und Industrie 36, a Commerzbank 42 bankot olvasztott be,104 ráadásul a legnagyobb bankok közül is több fuzionált (pl. 1922-ben a Darmstädter Bank és a Nationalbank für Deutschland vagy 1929-ben a Deutsche Bank és a Discontogesellschaft). A britektől 101 Komlos: The Diffusion of Financial Technology i. m. 102 Harold James: General Trends: A Search for Stability in Uncertain Conditions. In: Manfred Pohl (Hg.): Europäische Bankengeschichte, i. m. 346.; Charles H. Feinstein-Peter Temin-Gianni Toniolo: International Economic Organization: Banking, Finance, and Trade in Europe between the Wars. In: Feinstein (Ed.): Banking, Currency, and Finance in Europe Between the Wars. i. m. 9-73.; Németországra: Gerd Hardach: Banking in Germany, 1918-1939. In: Feinstein (Ed.): Banking, Currency, and Finance in Europe Between the Wars. i. m. 269-295.; Ausztriára: Fritz Weber: From Imperial to Regional Banking: The Austrian Banking System, 1918-1938. In: Feinstein (Ed.): Banking, Currency, and Finance in Europe Between the Wars. i. m. 337-357. юз Főn-est Capie: Commercial Banking in Britain Between the Wars. In: Feinstein (Ed.): Banking, Currency, and Finance in Europe Between the Wars. i. m. 398.; Born: Geld und Banken i. m. 445. 104 James: General Trends i. m. 347.
