Századok – 1999
Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655
674 ТОМКА BÉLA hanem inkább fokozódott, noha a tőkehiány nyilvánvalóan nem nőtt, mint azt a tőkeimport jelentőségének viszonylagos csökkenése is mutatja.9 2 A bankrendszer sajátosságait magyarázhatják egyéb, gazdaságon kívüli tényezők is, melyek egy része az állam szerepével kapcsolatos. Ezek közül az utóbbi időszak kutatásai nagy jelentőséget tulajdonítanak az állam(szerkezet) tőkepiaci befolyásának, illetve a jegybank politikájának.9 3 Ε magyarázatok egyik vonulataként megfogalmazódott, hogy a korporatista államokban (pl. Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország), a nonprofit és a lokális hitelszektor állami védelme-támogatása, mesterséges életben tartása miatt a tőkepiac feldarabolódása következett be, mely az univerzális bankok kialakulásának egyik fontos tényezője volt. Ε hitelszektorok állami felkarolásában mindenekelőtt az erős agrár- és lokális-regionális érdekérvényesítés tükröződött, eszközei pedig egyebek mellett a különböző adómentességek, az értékpapír-kibocsátások állami garanciái, a bankfiókok létrehozásának korlátozása voltak. így a centrumok részvénytársasági bankjai — pótolandó a betétek piacának feldarabolódásával kieső letéti üzleteket, s forrásaik drágulását — arra kényszerültek, hogy az ugyan kockázatosabb, de jövedelmezőbb ipari beruházási üzletekkel foglalkozzanak. A pluralista államokban (Egyesült Királyság, USA, Kanada) ezzel szemben a piaci erők szabadon érvényesülhettek, miáltal a részvénytársasági bankok akadálytalanul működtek és fejlődtek nagy fiókhálózattal rendelkező letéti bankokká, kiszorítva a piacról a takarékpénztárakat és más nonprofit pénzintézeteket. Ezzel a non-profit hitelszektor elhalt. Itt a beruházási üzleteket erre szakosodott bankokra hagyták, vagyis specializált bankrendszer jött létre.94 A magyar bankrendszer kialakulásának e tisztán politikai tényezőkkel való magyarázata nem tűnik meggyőzőnek. Magyarország a pluralista-korporatív rendszerek dualizmusában ugyan mindenképpen az utóbbihoz állt közelebb, ennek ellenére itt a nonprofit pénzügyi szféra nem kapott kiemelt állami támogatást. Következésképpen nem beszélhetünk a tőkepiac állami vezérlésű feldarabolásáról. Mint láttuk, a takarékpénztárak részben éppen privilégiumaik hiánya miatt alakultak át üzleti bankokká. Ezenkívül az a szintén megismert tény, hogy a jelzáloghitelüzletek jelentős részét is a profitelvű részvénytársasági bankok és takarékpénztárak "bonyolították le, azt mutatja, hogy a hitelpiac ezen részét sem privilegizálta az állam. Az állam szerepe egy másik vonatkozásban, mégpedig a jegybank működésének szabályozását illetően is nagy hangsúlyt kapott az újabb banktörténeti irodalomban, különösen Németország esetében. Ε magyarázat szerint lényegében az arisztokrata nagybirtokosok érdekében — de a nagyburzsoázia szempontjainak fokozott figyelembe vételével — történt Németországban a magánjegybankok megszüntetése és az állami jegybank megszervezése, mivel ezek a rétegek így kedvezőbben juthattak hitelekhez.95 A központi jegybank — a Reichsbank — megalakulása az 1870-es évek közepén egyrészt azáltal segítette a részvénytársasági bankokat, hogy azok a bank kiterjedt fiókhálózatát használták fizetési forgalmuk 92 Berend-Ránki: Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magyarországon, i. m. 36-58. 93 Tilly: Banking Institutions i. m.; Verdier: Gerschenkron on his Head i. m. 94 Verdier: Gerschenkron on his Head i. m. 17-18. 95 Tilly: Financial Institutions in the Rhineland i. m.
