Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
FEJEZETEK A GRESHAM-PALOTA TÖRTÉNETÉBŐL 597 meg2 7 , a korábbi városrendezési tervek még 28-as és 29-es számmal jelölték, bár helyrajzi számként már a 754-es számott kapta2 8 . Az új tulajdonos 1812-ben engedélyt kért a telek beépítésére egy Pollack Mihály által tervezett háromemeletes épülettel, amelyet azonban a Szépítési Bizottmány nem engedélyezett29 . Mayerffytől eztán 1814. november 17-én a területet az eredetileg rajta levő két épülettel együtt Frühwirth József és társai vásárolták meg, akik 1827. január 18-án adták tovább 100,000 bécsi forintért Deron Antal nagykereskedőnek3 0 . Ο volt az, aki Hild József tervei alapján a múlt század második-harmadik évtizedében felépíttette az akkoriban kétemeletes, a kor divatját követően jellegzetes, klasszicizáló stílusú palotát, amelyet a görög származású gróf Nákó János vett meg 230,000 forintért31 . Az építők gondosságát jól példázza, hogy az 1838-as nagy árvizet az épület jelentősebb károk nélkül vészelte át. A palota csaknem negyven évig maradt a Nákó-család tulajdonában, mígnem aztán 1872. január 6-án vásárolta meg tőlük a gróf Károlyi Ede elnöklete alatt álló Franco-Magyar Bank. Az 1873-as bécsi tőzsdekrach azonban a bank megszűnéséhez vezetett és az ingatlan kezelése a felszámoló biztosok kezébe került át. A felszámolási folyamat eredményeképp az épületet jóval az 1872-es vételi ár alatt értékesítették 1 millió 480 ezer koronáért 1880. január 9-én. A vevő az a londoni székhelyű Gresham életbiztosító társaság volt, amely később ezen a helyen építette fel az új városképet meghatározó székházát32 . A Nákó-palota Pest első palota jellegű épületeinek egyike, s talán legmonumentálisabb magánépülete volt. A Dunára néző építményt három oldalról is utcák határolták. 75 ablakos főhomlokzata a Ferenc József tér 5-6. szám, a 60 ablakos déli szárny a Mérleg u. 2-4., míg a 45 ablakos északi szárny a Zrínyi u. 1. alá esett, s a három épületrész összesen 162 szobával rendelkezett33 . Az építési engedély mellől a tervek elvesztek, így a palota képét csak a fennmaradt ábrázolások alapján ismerjük. Az épület mintegy 80 méter széles, 24 tengelyes volt, és ezt az osztott homlokzatot 6+12 + 6 arányban alakították ki, melynek kissé kiemelkedő középrészén az emeleteket 13 ión pilaszter fogta keretbe. A klasszicista homlokzatalakításban szokatlan módon két kaput találhattunk, melyek nem középen, hanem a középrész mindkét végén helyezkedtek el. Ezáltal középen a megszokott nyílás helyett falfelületet hagyott Hild József. A nyílásokat a földszinten íves, az emeleteken vízszintes lezárással tervezte meg, s a középrész első emeleti ablakai fölé, hangsúlyos pozícióba domborművek is kerültek. Az épület homlokzatát felülről egy központi és négy-négy mellékszoborral díszített mellvéd zárja le ünnepélyesen. A szakirodalomban elfogadottan az épület terveit 27 Rados i.m. 56., BÉSZ 1903. 316., Pásztor i.m. 118. 28 Bácskai i.m. 226., Pásztor i.m. 156. 29 Rados i.m. 56. 30 BÉSZ 1903. 316. 31 A BÉSZ 1903. 316-i cikke ugyan ezt az adásvételt 1829. március 19-ére teszi, ám az 1833. június 3-i időpont tűnik valószínűbbnek, mivel Fejes György szerint az építkezést csak 1828. április 3-án kezdték meg, s így a munkálatokra nem látszik elegendőnek a BÉSZ által megadott egy évnél is rövidebb idő. Az adatok Fejes György: A Gresham-palota. Új Főváros, 1940. No. 41. (október 12.) cikkéből származnak; 3. 32 BÉSZ 1903. 316., Gábor i.m. 32. 33 BÉSZ 1903. 316.
