Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
598 MÁNYAI CSABA-SZELKE LÁSZLÓ Hildnek tulajdonítják, mivel elrendezése, köztük homlokzati rendszerének kialakítása, nagyban hasonlít más munkáihoz3 4 . Ezek után nem csodálkozhatunk a kortárs Toldy Ferenc elragadtatott szavain: ,,A néző nem győzi csodálni a művész bátorságát és bizodalmát, mellyel ily súlyú szikladarabokat, látszató legnagyobb könnyűséggel, felfügesztett, s nem tagadhatom, némi titokzatos borzadás fogott el, midőn lábam e remekek lengő alapjaira először bocsátkozott.35 " 1869-ben Pucher József az épületet egy harmadik emelettel toldotta meg36 . Valószínűleg a 70-es években Ybl Miklós is készített terveket a palota átalakítására és belső modernizálására, de megvalósításukra később nem került sor3 7 . Ez az impozáns épület — hasonlóan a tér többi palotájához — a század folyamán jónéhány érdekes és fontos lakóval büszkélkedhetett. A negyvenes években a Nákó-házat főként angolok lakták: nemcsak a Lánchíd építői, hanem maga a brit származású főépítész, Clark Ádám is itt talált ideiglenes otthonra, s e falak közt dolgozta ki a híd végleges terveit38 . De itt lakott 1835 és 1836 között a magyar romantikus festészet jeles képviselője, az erdélyi származású Barabás Miklós is, aki II. emelet 19-es számú műteremlakásában készítette el Bihar vármegye megbízásából Széchenyi István életnagyságú portréját3 9 . Marastoni Jakab, a velencei származású, világviszonylatban is említésre méltó fotóművész szintén itt állította fel, Magyarországon először, daguerreotíp műtermét 1841 júniusában. Ο készítette ez év júliusában Kossuth első és egyetlen idehaza készült fotográfiáját40 . Kortársai festőként is ismerték, sőt az ő nevéhez fűződik az Első Magyar Festészeti Akadémia 1846-os megalapítása is4 1 . Almássy Balogh Pál, az Angol-Magyar Kereskedelmi Társulat egyik kelet-európai képviselője is az épület második emeletén tartott fenn lakást4 2 . Ε neves személyiségek mellett, sok jelentős intézmény történetének szakaszai is e palotához köthetők. A Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia, 1831-ben, majd 1862 és 1864 között, míg önálló épülete — szintén e téren, 1865-ben — el nem készült, a Nákó-ház első emeletén kapott otthont43 . Lónyai Menyhért pénzügyminiszter, majd miniszterelnök a 70-es években a magyar országgyűlés céljaira szerette volna megvásárolni és átalakíttatni az épületet. Lónyai 1873-as bukása után ugyan ez a téma lekerült a napirendről4 4 , 34 Pásztor i.m. 118., Rados i.m. 57. 35 Rados i.m. 57. 36 I.m. 56-58. 37 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Bp., 1956. 142. 38 Építő Ipar 1908. március 1. 87-89., BÉSZ 1903. 316., Gábor: Képeslapok, i.m. 70. 39 Honművész 1835. dec. 24. 823., Honművész 1836. márc. 11. 156., Rajzolatok 1836. máj. 14. 312. 40 Ez a kép, a világ egyik első csoportképe, az egyetlen ránk maradt szignált felvétele volt Marastoninak. Munkássága azért oly jelentős, mert magát a fényképezés technikájának találmányát a francia Daguerre is csak 1839-ben hozta nyilvánosságra. Foto 1954/6. 1. 41 Budapesti Negyed 20-21. 1998 nyár-ősz 101. Magyarország története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 5/2 1098. A kötet végén található időrendi áttekintés a pontos dátumot is megadja: 1846. okt. 3., uo. 1293. 42 Vereinigte Ofner und Pester Zeitung. 1840. 625. 43 Pásztor i.m. 145., Rados i.m. 58., Fejes i.m. 3., Gábor: Képeslapok, i.m. 70. 44 BÉSZ 1903. 316., Gábor i.m. 32.
