Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
596 MÁNYAI CSABA-SZELKE LÁSZLÓ emelkedett. Ezután azonban több említést nem találunk a család tagjairól, így valószínű, hogy fontos szerepet már nem játszhattak a magyar közéletben. Pesthez a Nákókat két ház kötötte: az egyik a Belvárosban egy Váci-utcai ház, a másik a Lipótváros egyik ékessége, a Hild József által tervezett Nákó-palota1 7 . A későbbi Nákó-palota a dunaparti Ács téren épült (népszerű nevén a Rak-piac), amelyet később Kirakodó térnek, majd 1858-tól Ferenc József térnek neveztek1 8 . Az elnevezések arról árulkodnak, hogy hajdanán a városba vizi úton érkező szállítmányokat itt rakodták ki és át. A tér rendezését és parkosítását az 1870-es évek végére valósították meg. Az impozáns parkon belül szökőkutak és öt szobor felállítását is tartalmazta a terv1 9 . A tér közepén Ferenc József lovasszobra az uralkodót a kardvágás pillanatában ábrázolta volna. Ennek két oldalán Szent István és Mátyás alakjai mintegy 18-20 láb magas oszlopokra állítva néztek volna szembe egymással. A tér szélein az Akadémia előtt Széchenyi, a Lloyd-palota előtt Deák szobrai álltak volna. A szűkös anyagi lehetőségek következtében azonban csupán a terv egyes részei valósulhattak meg, nevezetesen a Széchenyi és a Deák szobor2 0 . Mindezt később — a századfordulón — két kisebb képzőművészeti alkotással egészítették ki, nevezetesen Szarvas Gábor és Salamon Ferenc mellszobraival2 1 . Ez a mai Roosevelt tér, amely Lipótváros két évszázados története során a magyar gazdasági, társadalmi és kulturális élet sok fontos intézményének és eseményének adott otthont. A Nákó-ház mellett még itt került elhelyezésre többek között a híres Lloyd-, az Ulmann- (Széchenyi is ebben az épületben lakott 1836-tól 1848-ig) és a Koburg-palota, de ugyanitt épült fel az Európa szálló, a Széchenyi által oly kedvelt Diana-fürdő vagy éppen a Pestet Budával először összekötő Lánchíd is22 . Széchenyi tervei alapján ez a tér adott volna otthont a Nemzeti Színháznak is2 3 . Itt állították fel továbbá 1867-ben a Ferenc József magyar királlyá koronázásának ceremóniájához elengedhetetlen ún. koronázási dombot is2 4 . Ide kerültek még a Magyar Tudományos Akadémia és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházai is2 5 . A Nákó-palotán belül is sok jelentős intézmény volt található. Az az 1046 négyszögöles telek2 6 , melyre a Nákó-palota épült és melyet két korábbi tulajdonosától 1808-ban csere útján MayerfTy Ferenc sörgyáros szerzett mény János: Rézkarcok hidegtűvel. Bp. 1965. 194-199., Bónis Ferenc: A magyarok Brahms IV szimfóniájában. Hitel. 1998/11. 113-121. 17 Pásztor i.m. 64-65. 18 Gábor István: A Gresham-palota. Budapest 1970/11. 32., Pásztor i.m. 177. 19 A tervet minden bizonnyal Reitter Ferenc, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának első főmérnöke készítette. Dr. Czétényi Piroska: A Kirakodó tértől a Roosevelt térig. Építés és Építészettudomány. 1985/1-2. 30. 20 Magyarország és a Nagyvilág 1874. március 22. 152., Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870-1930). Bp. 1931. 315. 21 Dr. Czétényi i.m. 39. 22 A 19. század első felében a tér összes házát Hild József tervei alapján építették. RODOG JQJIQ· Hild József Pest nagy építőjének életműve. Bp., 1958. 56-59. 23 Pásztor i.m. 145. 24 Vasárnapi Újság 1867. június 9. Az ország 63 vármegyéjéből szállított földből emelt domb részleteit Feszi Frigyes és Szkalnitzky Antal tervezte meg. Dr. Czétényi i.m. 38. 25 Rados i.m. 56. 26 Budapesti Építészeti Szemle (továbbiakban BÉSZ) 1903. 316., Gábor István: Budapesti Képeslapok. Bp., 1982. 68-74.
