Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
Mányai Csaba-Szelke László FEJEZETEK A GRESHAM-PALOTA TÖRTÉNETÉBŐL I. Az előzmények, a Nákó-palota A 19. század elején észak felől a vásárra igyekvő, megrakott szekereknek Pest határában még egy gödrökkel, pocsolyákkal tarkított homokos pusztaságon is keresztül kellett haladniuk, melyet esős időben a nagy sár, szárazság idején pedig a fullasztó por tett még kellemetlenebbé. Ezért a területért, a mai Lipótvárosért, korábban hosszú időszakon át pereskedtek a margitszigeti apácák Pest városával. Pest megnyerte ugyan a pert, de hasznosítására az első terv csak jóval később, a 18. század végén született1 . 1785-ben területén — a Belváros falain kívül, a Váci kapu előtt — csupán néhány kincstári épület, a harmincadhivatal, a só- és dohányraktárak álltak2 . Az új városrész megépítésének ötlete a régi vásártér zsúfoltságának ekkoriban felmerült problémájával együtt került napirendre. A Belváros hagyományos vásárai alkalmával ugyanis a kereskedők és kézművesek sátrai épp a legtekintélyesebb és legforgalmasabb utcákat foglalták el. A megoldást a vásár kitelepítésében, egy a forgalom méreteinek megfelelő új vásártér kialakításában látta a városi tanács. Ezzel párhuzamosan azonban felmerült, hogy az új vásártér körül kialakulhat vagy kialakítható egy új városrész is3 . Ennek a lehetőségnek támogatói, de komoly ellenzői is akadtak. Eleinte II. József akarata volt a meghatározó, aki ellenezte a tervet, mert tartott attól, hogy a gyors ütemben fejlődő Pest esetleg Bécs vetélytársává válhat. Ennek ellenére Jung József építőmester elkészítette a terület háztelkekre való felosztásának tervét a városi tanács megbízásából. Sőt ez a terv 1787 folyamán véleményezés végett átkerült báró Schilson János kerületi kamarai adminisztrátor asztalára, aki elkötelezett hívévé vált az új városrész létrehozásásnak. Az eredeti tervet elvetette, majd sajátkezűleg látott hozzá egy másik, átfogó városrendezési terv kidolgozásához, amihez ragaszkodott is mind II. József, mind a pesti polgárok képviselőivel szemben. Schilsont tervének megvalósításában több magas rangú, jelentős személyiség is támogatta4. 1789-re már az uralkodó is hajlandónak mutatkozott a terv egyes pontjainak megvitatására és támogatására5 . 1 Pásztor Mihály: A 150 éves Lipótváros. Bp., 1940. 226. 2 Pest város topográfiai mutatója 1. Bp., 1975. összeállította: Bácskai Vera 187., Pásztor i.m. 33. 3 Bácskai i.m. 187., Pásztor i.m. 31. 4 Többek között sógora, az országbíró, gróf Zichy Károly; gróf Majláth József, a pesti közigazgatási kerület királyi biztosa, a későbbi alkancellár; valamint Hülff Móric, városbíró és helyettes polgármester. Pásztor i.m. 33-34. 5 I.m. 31-36.
