Századok – 1999
Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519
536 SZABÓ CSILLA mindkét nagy párt vezetése elzárkózott.10 6 A sajtóban is felerősödtek az eltérő álláspontok hangjai, amelyek elsősorban a baloldal részéről jelentkeztek, s a közösügyi munka bírálatában és az általuk szerkesztett úgynevezett kisebbségi javaslat formájában öltöttek testet.107 Az egység végső felbontására a külön bal- és jobboldali körök megalakulásával került sor. Az elkülönülő pártszervezetek eszméje mindkét politikai tábor egyetértésével valósult meg. A baloldal november 20-án mondta ki a baloldali kör alapítását,10 8 a jobboldal egy nappal később, 21-én határozott a Deák-körről.109 A politikai körök megalakulása a pártszerveződés eddigitől lényegesen konkrétabb és szervezettebb formáit mutatta avval, hogy a pártok immár elnököket is választottak Ghyczy Kálmán és Szentkirályi Mór személyében.11 0 A szélsőbal továbbra is megmaradt a Balpárt szervezeti keretein belül, a szélsőjobb (konzervatívok) helyzete viszont bizonytalan volt, még nem döntöttek egyértelműen a Deák Párthoz való csatlakozásról.11 1 Az egység felbomlása, a jelentősen eltérő elvi programot megfogalmazó pártok szerveződése a politikai inga szélsőségekhez közelebbi kilengéséhez vezetett. A Balpártban egyre népszerűbbé vált az a szélsőbaloldaliak által eddig hangoztatott nézet, hogy az alkotmány visszaállításáig az országgyűlés (a bizottságokat is beleértve) szüneteltesse munkáját. Ebben a szellemben fogant Tisza Kálmán (Deákkal szemben megfogalmazott) felirati javaslata is, amelyet a Balpárt 1866. november 25-i értekezletén fogadott el. A korszak több politikusa úgy értékelte a helyzetet, mintha a balközép és szélsőbal párton belüli arányai eltolódtak volna az utóbbi javára,11 2 ám ez nem egészen valósult meg. Igaz ugyan, hogy Tisza indítványa a szélsőbaltól megszokott radikális lépéseket követelt (főleg Deák felirati javaslatával összevetve), ám fennmaradt egy lényeges különbség a Balpárt frakciói között. Amíg a balközép az alkotmány visszaállítása, az országgyűlés és a felelős kormány működőképességének biztosítása után kilátásba helyezte a közösügyi rendezést, addig a szélsőbal továbbra sem ismerte el a közös ügyek létezését.11 3 A Balpárt nemcsak a nyilvánosság felé mutatta ki önálló szervezeti létét (külön felirati javaslat), hanem belső ügyvitelében is igyekezett megteremteni a pártfegyelmet. Az 1866. november 30-án tartott baloldali értekezleten született meg az erre vonatkozó döntés: „ha valamelyik tag kérvényt, nyilatkozatot vagy indítványt kiván a ház elébe terjeszteni, az kellő megvitatás végett az értekezlet-106 Szász Károly im. 25-26. 107 A kiegyezési javaslatot előkészítő, 67 tagú bizottságnak jelentős számú baloldali tagja is volt. Közjogi programjuk azonban eltért a bizottság többségének javaslatától. 108 Hon, 1866. november 21., IV évf./268. sz.; Vasárnapi Újság, 1866. november 25., XIII. évf./47. sz. 576.; Szász Károly im. 26.; Csiky Sándor naplója. Idézi: Sebestény Sándor im. 98. 109 Hon, 1866. november 22., IV évf./269. sz.; Vasárnapi Újság, 1866. november 25. XIII. évf./47. sz. 576. 110 Ghyczy Kálmán a Balpárt, Szentkirálya Mór a Deák Párt elnöke lett. 111 Hon, 1866. november 22. IV évf./269. sz.; Csiky Sándor naplója. Idézi: Sebestény Sándor im. 98.; Szász Károly im. 31. 112 Szász Károly im. 31., 42-43. 113 Hon, 1866. november 27. IV évf./273. sz.; Politikai Újdonságok, 1866. november 28. XII. évf./48. sz. 585-586.
