Századok – 1999
Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519
A 48-AS PÁRT MEGALAKULÁSA 537 nek előlegesen bemutatandó leend". 114 A párt így kizárta például a szélsőbed frakció esetleges váratlan, balpárti többséggel is ellenkező nyilvános fellépését, s a frakcióharcokat a nyilvánosság elől elzárva próbálta kordában tartani. A Balpárt fegyelmi intézkedései elérték céljukat. A szélsőbal frakció létét nem számolták fel, de a nézeteltéréseket a balpárti értekezletek többségi szava alapján oldották meg, s biztosították a Baloldal egységes szereplését a képviselőházi üléseken. így például hiába vetette fel Kállay Ödön azt a szélsőbal indítványt, hogy a baloldali képviselők az alkotmány helyreállításáig bojkottálják a közösügyi bizottság munkáját, az 1866. december 16-i pártértekezlet elvetette a javaslatot.115 A szélsőbal fejet hajtott a párttöbbség akarata előtt, nem nyújtott be külön indítványt a képviselőházban, s felsorakozott Tisza Kálmán javaslata mögött.116 Amikor pedig egy hónappal később, 1867. január 27-én a Balpárt mégis elfogadta — ellenzéki párttaktikaként — a 67-es bizottság felfüggesztését,11 7 a szélsőbal immár ennél is radikálisabb programot követelt. A baloldal mindkét frakciójának radikalizálódását az udvar közösügyi megegyezést előtérbe toló politikai lépései indokolták. 1867. február 18-án a képviselőházban hivatalosan is bejelentették gr. Andrássy Gyula kormányalakítási megbízatását. A Deák Párt kiegyezési programja zöld utat kapott.11 8 A szélsőbal reakciója az országgyűlés azonnali feloszlatását követelő javaslat volt, amely az 1867. február 20-i frakcióülésük döntésének eredménye. A tárgyban másnap összegyűlt baloldali tanácskozás azonban elvetette az indítványt.11 9 Ellenben egy, a közösügyi bizottsági munkával szembeni baloldali ellenjavaslat megfogalmazását határozta el. A szélsőbal, frakciója kisebbsége ellenére kitartott saját indítványa mellett. Makacsságuk a frakció eltanácsolását eredményezte a balpárti értekezletekről. Először Ghyczy Kálmán pártelnök szólította fel a szélsőbalt, hogy „ne akadályozzák a haladást", mert magatartásuk „a tanácskozásokat lehetetleníti", majd Keglevich Béla jelentette ki, hogy amennyiben fenntartják negatív állásfoglalásukat, „a pártból ki kell lépniük".12 0 A baloldal frakcióinak vitája egyelőre még nem okozott szervezeti szétválást,12 1 s a szélsőbal korábbi eljárási módja szerint folytatta tanácskozásait. Am a balpárti fegyelem követelményeinek — akcióik ennek tanúbizonyságai — egyre kevésbé vetették alá magukat. Önállóságukat képviselőházi indítványok özönével 114 Hon, 1866. december 1. IV évf./277. sz. 115 Csiky Sándor naplója. Idézi: Sebestény Sándor im. 99. 116 Vö. az 1866. november 17-i királyi leiratra adandó felirati javaslatok vitáját. Képviselőházi Napló 1865-68. III. kötet, 1866. december 1-6. LXXIV-LXXVIII. oü. 5-131. 117 Csiky Sándor naplója. Idézi: Sebestény Sándor im. 100. 118 Politikai Újdonságok, 1867. február 20. XIII. évf./8. sz. 92.; Csiky Sándor naplója. Idézi: Sebestény Sándor im. 100-101. 119 Uo. 120 Uo. 101-102.; Deák Ferenc beszédei III. kötet im. 121 Az említett felszólításra Kállay Ödön, Vállyi János és Csanády Sándor távozott az értekezletről. Mindez nem feltétlenül jelentené kilépésüket a Balpártból, ám Csiky naplójának megfogalmazása a további részleteket illetően mégis ezt sugallja: amennyiben a szélsőbal véleménykülönbsége „akadályul vétetik a pártban megmaradásomnak, ez esetben én is kilépek [kiemelés tőlem - Sz. Cs.], mivel meggyőződésem szabad nyilvánítását a többség tetszésének feláldozni nem akarom." (Csiky azonban, a „marasztaló szavakra" hallgatva, visszavonta kilépési szándékát.) Csiky Sándor naplója. Idézi: Sebestény Sándor im. 101-102.
