Századok – 1999
Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41
I. KÁROLY KIRÁLY FŐÚRI ELITJE (1301-1309) 47 Károly király 1304. évi támogatói között jelentős személyiségek bukkantak fel az Anjou-király táborában, hiszen III. András uralkodása vége felé Loránd nádortársa volt Péc Apornak, Dunán inneni nádor, Kakas pedig több megye ispánja.35 Loránd többre vitte Károly udvarában, mint Kakas, hiszen 1304-1307 között kétszer 3., egyszer 6. a sorrendben. Mindezeket a „helyezéseket" úgy produkálta, hogy többször is nádorként fordul elő a 14. század első éveiben. 1307 után nem szerepel, nyilván 1307 táján meghalt. Ha Loránd tényleg László király hívei közül kiválva tért Károly hűségére, akkor a „disszidensek" közül leghamarabb ő jutott viszonylag magasra a királyi udvarban, hiszen kétszer is közvetlenül Csák Ugrin és Aba Amadé után említették. Rátót Kakas 1304-1308 között a 11. helyről az 5.-re került, a jelek szerint tehát presztízse folyamatosan emelkedett. Loránd és Kakas közvetlen leszármazottai közül csak Loránd fiai, Leusták és Loránd jutottak az 1330-as években a Dunántúlon megyésispáni tisztek birtokába (Somogy, Sopron, Tolna, Vas),36 ami bizony a társadalmi presztízst tekintve sokkal kevesebbnek számított, mint amit apjuk elért. Nincs biztos hírünk a Borsa nem két tagjáról, Tamás fiairól, Kopaszról és Jánosról 1301-1304 között, mígnem 1304-ben mindketten Károly király hívei között szerepelnek. Ezt a már említett pozsonyi szövetségkötésen túl az is bizonyítja, hogy mindketten részt vettek a pozsonyi aktusra gyorsan következő csehországi hadjáratban, ahol János életét vesztette.3 7 Némi támpontot az jelent 14. század legeleji pártállásuk megítéléséhez, hogy testvérük, Beke már 1302-ben birtokadományt kapott Károlytól, mivel Magyarországra jövetele óta mellé állt, hadjárataiban részt vett.3 8 Karácsonyi János még nem ismerte ez utóbbi adatot, de más megfontolás alapján ennek híján is úgy látta: III. András halála után Tamás fiai „kedvükre pártolhatták... I. Károlyt trónja elérésében. Természetes, hogy mindjárt hozzácsatlakoztak".39 Ha az imént idézett 1302. évi oklevél éppen Kopasz és János vonatkozásában teljes bizonyosságot nem is ad, de növeli annak valószínűségét: a Borsák 1300-1301 óta Károly híveinek tekinthetők. Hogy éppen Beke, aki kezdettől az Anjou-király oldalán állt, miért nem szerepel 1304-ben a pozsonyi szerződést megkötők között, nem tudjuk Testvérei viszont Károly oldalán ott voltak 1304 augusztusában Pozsonyban (méghozzá Kopasz báni címmel), majd a csehországi hadjáratba már Bekével kiegészülve a három Borsa testvér vonult fel. Kopasz és János közül Kopasz tekinthető hivatalviselt embernek: még az 1280-as években lovászmester és borsodi ispán volt.4 0 Aligha véletlen, hogy kettejük közül Kopasz áll előkelőbb helyen az udvar 1304. évi sorrendjében, a 4. helyen, míg János a 12.-en. János rövidesen bekövetkező halálával pályája véget ért, Kopaszé viszont igazából most kezdődött el. Bár 1307. márciusi oklevél szerint Ottó király Kopaszt és Bekét híveinek nevezte, és birtokot adományozott hűségükért,41 de a testvérek rövidesen visszatértek Károly pártjára, és Kopasz 1307 szeptemberében és októberében ugyanúgy kétszer is a 4. helyen fordul elő az Anjou-király udvarában, mint 1304-ben, egyszer pedig (1308-ban) a 7.-en. Ez azt jelenti, hogy Borsa Kopasznak 35 Karácsonyi János: a 26. jegyzetben i. m. 922. 36 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 175., 179., 206., 226. 37 Anjou-okit. II. 232. szám. 38 Uo. I. 317. szám. 39 Karácsonyi János: a 26. jegyzetben i. m. 229. 40 Uo. 227. 41 Anjou-okit. II. 131. szám.
