Századok – 1999

Közlemények - Miskolczy Ambrus: Jules Michelet „Demokratikus legendái” és a magyar–román párbeszéd. Esettanulmány az imagológia és transzkulturalitás köréből II/383

JULES MICHELET ÉS A MAGYAR-ROMÁN PÁRBESZÉD 397 val szublimálni tudta második felesége frigiditását. 43 Felesége betegségét is átér­telmezte. A romantika betegség-kultuszának a légkörében felesége számára a fran­cia nemzet szimbóluma lett, gyógyulása Franciaország életrekelését példázta.44 Ugyanakkor a nő megkonstruálásának folyamatában a férfi alárendelődik saját teremtményének: a nőnek, még akkor is, ha a történelemben a férfi elv maga­sabbrendű, mint a női. A női elv ugyanis a bájhoz és a sterilitáshoz kapcsolódik, míg a férfi elv igazság, alkotás és tett korolláriuma. A házasságon kívüli nő pedig veszélyes lény.4 5 „A boszorkány" című könyvben pedig az „Ördög" jegyesévé lép elő a nő, igaz itt a „fekete mise" Éva megváltása, a haladás a Sátán munkája, és a Sátán maga is Isten aspektusa.4 6 Nem véletlen, hogy Michelet egyik híve attól tartott, hogy e „nőkről szóló művet nő nem tudja elolvasni", és inkább az egy­házhoz csatlakozik, éppen a szerző szándéka ellenére.4 7 Rosettiné az ideális figura. „Szellemileg biszex, testileg aszex", de vonzó -hangsúlyozza a michelet-i képzeletvilág egyik monográfusa, hozzátéve, hogy a Forradalomnak olyan megtestesítője, aki olyan anya és feleség, akit — akár Jeanne d'Arcot — Isten vezérel hiszen még a törökök is megértik.48 És mellette férje elhomályosul. Legfeljebb a magasabbrendű férfi elv hordozója lehet, amit termé­szetesen majd érvényesíteni kell... A michelet-i nőtipológia negatív pólusán magyar nőket találunk. A nő eman­cipáció két olyan szorgalmazóját, mint Teleki Blankát és Lővei Klárát. Ha voltak Michelet eszméinek mártírjai, ők azok voltak. 1851-ben tartóztatták le őket, for­radalmat tervező összeesküvés vádjával. A vádiratban pedig többször is felrótták Michelet eszméinek terjesztését, nem véletlen, hogy Teleki Blanka 1849-ben zász­lóanyaként támogatta Vasvári Pál szabadcsapatát, menekülteket bújtatott. A vád­irat szerint testvére, Teleki Emma féije, Auguste de Gerando hangolta Michelet és Quinet professzorokat a Magyarország iránti szimpátiára. Teleki Emma azzal kecsegtette önmagát és testvérét, hogy „talán Michelet, talán Lamennais keresz­tülviszik, hogy a legutóbbi magyar eseményeket megírják". Mindenesetre ígérte „Max" azaz Magyarország számára „az óhajtott Michelet-féle szakácskönyv egy kötetét", amely bizonyára a Mester előadásait foglalhatta magában, mert a ma­gyarországi válasz így hangzott: „Nagyon kapóra jönnek majd nekem Michelet előadásai. írásai, melyek birtokomban vannak, itt kézről-kézre járnak. Sok szom­jazó lelket látok el üdítő itallal."49 Ε sorok íróját, Teleki Blankát tízévi várfogságra ítélték. És nem kért kegyelmet, még akkor sem, hogy Kufsteinben például angol sógornőjével is csak egyszeri beszélgetést engedélyeztek.50 És hiába folyamodtak kegyelemért Brunszvik Teréz és húga. Hiába írt a francia külügyminiszter, Drouyn de Lhuys is közbenjáró levelet osztrák kollegájának. A hatóságok túlságosan jól 43 Calo: i.m. 11. 44 Orr: i.m. 86. 45 Calo: i.m. 12-13. 46 Jules Michelet: La sorcière. Bruxelles - Leipzig, 1863. 47 Charles Alexandre levele Micheletnek. 1862. dec. 9. BHVï? Papiers Michelet, Correspondan­ce, t. XIII. 91. 48 Calo: i.m. 187-188. 49 Teleki Blanka és köre. Szerk. Sáfrán Györgyi. Bp. 1963.385-394. 50 MOL, K.K. Militär und Civil Gouvernement für Ungarn, Polizei Section, Präsidial Bureau, D44 1853:4548.

Next

/
Oldalképek
Tartalom