Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 35 a Dráva lett a határvonal18 5 . A folyótól délre fekvő terület az aquileiai, az északi a salzburgi érsek joghatósága alá került. Hogy a Dráva-Száva közén ez a joghatóság milyen hosszan terjedt kelet felé, mennyire befolyásolta a bolgár hódítás, illetve a 4. század végén a négy pannon tartomány egyházszervezetében a metropolita joghatóságra igényt formáló sirmiumi egyház18 6 , nem tudjuk. A Drávától északra fekvő terület a salzburgi érsek és a suffraganeus püspöksége, Passau joghatósága alá került. A misszionálás miatt kérdéses lehet, hogy ez ajoghatóság, de facto ugyan csak a birodalom keleti határáig tartott, jog szerint azonban keletebbre is kiterjedhetett. Alig 80 év múlva, amikor a magyar térítés és egyházszervezés megindult, Rómának a területi iurisdictiót a Dunántúlon rendezni kellett. Annál is inkább, ha a magyar egyházat szívesebben látta a saját fennhatósága, mint a birodalmi befolyás, azaz a salzburgi érsekség joghatósága alatt állónak: azaz a független magyar metropolita rendszer felállítására törekedett. Ez persze az ezredvég pápaságának rendezetlen viszonyai miatt látványos eredményekkel nem járt, illetve csak bizonytalan adatok maradtak fenn róla. Az, hogy mind a salzburgi érsek, mind pedig suffraganeusa vállvetve kísérelték meg az egyházszervezést megszerezni — az utóbbi saját főhatóságával szemben is187 — arra mutat, hogy a Kárpát-medencei kereszténység szervezése és befolyásolása érdekében megindult a küzdelem akkor is, ha ennek sem a pápaság, sem magyar részről alig maradt nyoma. Mind Pilgrim törekvései188 , mind a salzburgi érsek későbbi igyekezete18 9 a dunántúli terület megszerzése érdekében csak akkor nyer értelmet, ha a hamisítások idején, azaz 970 után, tőlük függetlenül indultak meg a kezdeményezések a magyar térítésre, és ezáltal az egyházszervezet felállítása belátható közelségbe került. A salzburgi érsekek szívósan ragaszkodtak a dunántúli egyházi joghatósághoz, amit oklevél-hamisításaik bizonyítanak, ha a Pilgrim-hamisításokkal ellentétben19 0 kevesebb szó is esett róla. Hol alapították a 10. század utolsó évtizedeiben a közvetlenül Róma alá tartozó magyar püspökséget, nem tudjuk19 1 . Mivel egy püspökség alapítása (vagy esetleg té-185 Fejér, CD I 153 = UrkSteiermark I, 5-7. = MonHist.Carinth. III. nr. 1. 186 A 381. évi aquileiai zsinaton Anemius Sirmium püspöke nyilatkozata: caput Illyrici non nisi ciuitas est Sirmiensis. Ego igitur episcopus illius civitatis sum, vö.: Nagy Tibor: A pannóniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig, DissPann 11:12, Bp. 1939, 223-226. 187 A passaui püspökségnek még azt is bizonyítania kellett, hogy érseki — azaz metropolitai — joghatósága volt, Ezért kísérelte meg az 4-5. századi lauriacumi (Lorch) püspökségnek metropolita jogokat tulajdonítani. 188 Zimmermann, Harald: Papsturkunden 896-1046, I nr. 223. 436; Pilgrim törekvéseinek elvi lehetőségét Egon Boshof szerint elősegítette 968-ban Magdeburg érseki rangra emelése, éppen a keleti térítés és egyházszervezés érdekében: Bajor-magyar kapcsolatok Gizella királyné korában, in: Gizella és kora, Veszprémi Múzeumi konferenciák 4. Veszprém 1993, 34-35,83-84 189 I. Benedek megerősítette Frigyes salzburgi érseket Noricum és Pannónia metropolita és vicáriátus-jogában: hamisítás a 970-es években: Concedimus itaque vicém apostolicam Friderico antistiti Salzburgensis ecclesie eiusque successoribus in tota Norica provincia et in tota Pannónia, superiori scilicet et inferiori. Zimmermann, Harald, Papsturkunden 896-1046, Wien 1984 I. Nr. 224. további irodalommal. 190 Fichtenau, Heinrich: Zu den Urkundenfälschungen Bischof Pilgrims von Passau, MittOÖst-Landesarchiv 8, 1964, 81-100. a korábbi irodalommal. 191 Ε tekintetben Esztergom, Veszprém merült fel. Pannonhalma sem zárható ki eleve. Ε kérdés megválaszolásához azonban meg kell írni a független magyar egyház megalapítása előtti kereszténység történetét.
