Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
34 TÓTH ENDRE dunántúli, Dráva-Száva közi vagy felvidéki településeken is? Ε kérdésfeltevések megválaszolása lényeges a magyar egyházszervezés kezdetének a vizsgálatához. Noha jól ismertek az I. István király működését megelőző misszionálásról szóló adatok182 , ismert Géza fejedelem keresztény hite, mégis, a Kárpát medencei egyházszervezés és térítés I. István korához kötődik. A független magyar egyház megalapítása és további térítés kétségtelenül. Az I. Istvánnál korábbi, több évtizedes misszionálás azonban az 1001-ben teljessé váló egyházszervezésnek valójában sine qua non-ja. Enélkül nem kerülhetett volna sor 1001-ben a független magyar egyházszervezet megalapítására. Hogy a magyar királyság megalapításával — tehát István koronázásával — egy időben létrehozzák a metropolita alatt álló magyar egyházmegyei szervezetet, annak — a korabeli gyakorlat ismeretében — alapfeltétele volt: 1001-ben Rómában a pápai udvarban a Kárpát-medence népességét lényegében kereszténynek kellett tudni. Ha nem is ténylegesen, legalább elméletileg; olyan véleménynek kellett kialakulni, amely szerint az ország lakosságának a jelentős része már keresztény. Különben a független egyházszervezet aligha alakulhatott volna meg. Szászország 8. század végi meghódítása után megalakultak ugyan a püspökségek (Bréma, Verden, Minden, Hamburg, Paderborn, Osnabrück, később Halberstadt és Hildesheim), de csak 831-832-ben emelték Hamburgot érseki rangra az északi germán térítés szervezésére183 . 826-ban keresztelkedett meg Harald dán király a kíséretével együtt, és indult el Anskar téríteni. Önálló metropolita szervezet csak 1104-ben a lundi érsekség megalapításával alakult, majd amikor 1164-ben Upsalát érseki rangra emelték, vált a svéd egyház önállóvá. 845-ben tizennégy cseh főembert kereszteltek meg Regensburgban a kíséretükkel együtt. Az első keresztény herceg Spitihnyev volt a 9-10. század fordulóján. A német metropolita szervezethez tartozó, a mainzi érsekség alá rendelt prágai püspökséget csak 973-ban alapították184 . Mieszko lengyel fejedelem 966-ban keresztelkedett meg. Ezt követően alapították meg a posnani püspökséget, amelyet I. Ottó a magdeburgi érsekség alá rendelt. Majd 40 évvel később került sor az önálló lengyel egyházszervezet felállítására a gnesnoi érsekség megalapításával. Az uralkodók megkeresztelését követő időben a lakosság keresztény hitre térítése folyt, és csak ennek eredményessége után alakult meg az egyházszervezet, még később a császárságtól független metropolita rendszer. A Kárpát-medence nyugati felében az egyházszervezés folyamata bonyolultabb volt, mint a nyugati szláv és skandináv országokban. Magyarország nyugati fele többszörösen megújítva, már korábban az egyházszervezethez tartozott. Pannónia Dráva-Száva közi részén bizonyítottan, a Dunántúlon pedig igen nagy valószínűséggel a 4. század folyamán megalakultak a püspökségek, egyikük-másikuk (Sirmium, Scarabantia) a 6. századot is megélte. A karoling hódítást követően a terület konszolidálása után a misszionálás, később az egyház szervezés a salzburgi érsek feladatává vált, majd 811-ben a metropolita joghatóság területi szabályozására is sor került, amikor 182 Lásd Györffy: István király 51., 67. 183 Hamburg egyházpolitikai jelentőségéről részletesen: Wavra, Brigitte: Salzburg und Hamburg. Erzbistumgründung und Missionspolitik in karolingischer Zeit, Giessener Abhandlungen zur Agrár- und Wirtschaftsforschung des Europäischer Ostens, Bd. 179, Berlin 1991, 239-, 259-. 184 Richter, Ε.: in: Handbuch der Geschichte der böhmischen Länder I. 1967, hg. ν. K. Bosl) 149, 255.
