Századok – 1999

Közlemények - Bertényi Iván: Az ún. Kossuth-címer 1848/49-ben II/373

AZ ÚN. KOSSUTH-CÍMER 1848/49-BEN 375 szándékozott. Ráadásul az e címerrel ellátott pecsétnyomók használatba vételekor, 1848. tavaszán a kormány még nem kívánta feladni a horvát területek feletti fennhatóságra támasztott igényét sem. De még ha feltételezzük is, hogy a már rossz horvát-magyar viszony miatt Horvát-Szlavon-Dalmátországot csak katona-i erővel megtarthatónak tartották, s a horvát területek elleni támadó hadműveletre sem a Batthyány-kormány, sem az Országos Honvédelmi Bizottmány, sem a Szemere-kormány nem gondolhatott, Erdélyért mindvégig szinte folyamatosan folyt a háború, s az 1848. tavaszáig különálló „két haza" mindegyikének, Magyarországnak és Erdélynek saját, külön címere volt. Az 1848. XXI. törvénycikk befejező része, amely a kapcsolt részek saját címerhasználatát biztosította, nem tiltotta meg e részek szimbólumainak az államcímerben való szerepeltetését. Amint láttuk, az általuk használt címerbe — az egy Kossuthon kívül — e területek jelképeit a miniszterek mégsem vették fel. így a koronás kiscímer 1848. áprilisi és ezt követő értelmezésénél legfeljebb arra gondolhatunk, hogy az Erdéllyel való unió kimondását követően a kiscímert nemcsak az anyaország területére vonatkoztathatták, hanem Erdélyére is. Mindez azonban csak lehetséges, de nem bizonyos. A hivatalos (kis-, közép- és nagycímeren egyaránt szereplő) Szent Koronában az iskolázottabbak — miként Eckhart Ferenc rámutatott — ekkor már jó ideje nem általában a corona regiát, a királyi koronát, hanem a corona regnit, az ország koronáját, azaz az ország megtestesítőjét, a magyar állam szimbólumát láthatták. Ez egyébként a véleménye a korona értelmezésével legutóbb foglalkozó Spira Györgynek is.6 Ennyit az 1848-as címerekről. De hogyan értelmezhették a korona nélküli címereket a szabadságharc idején? - Úgy tűnik, a nem az uralkodói pecséteken szereplő, nem hivatalos használatban, hanem díszítő funkcióban előforduló korona nélküli kiscímer szinte attól kezdve szerepel, hogy a hivatalos használatban a korona (később a Szent korona) ábrázolása állandósult. Korona nélküli a díszítő funkcióban alkalmazott címer az 1574-es Nemespáthy Zalay (másként Tutor) címereslevélen, számos vallási tárgyú 18. századi freskóábrán szereplő címeren, az 6 Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története. Budapest, 1941. 255-257., Spira: 1994. 102. Hogy az ország lakosságának heraldikához nem értő döntő többsége mit gondolt az 1848. XXI. törvénycikk gyakorlati végrehajtása során, arra nézve igen tanulságosak Arany János keserű szavai: „... a' magyar ember sem tudja, miért van most a' sok nemzeti színzászló, mit jelent a' veres, fehér és zöld bokréta: mit jelent az a' czimer, mellyen egy felöl négy fejér pántlika, más felöl hármas halom kettős kereszttel, tetején pedig korona van. Csak a' sárga-fekete szint, csak a' kétfejű sast kérdezik. - Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!... Minden sóházra, posta-hivatalra, kamarai, kincstári birtokra, minden magyarországi várra, kaszárnyára, minden középületre kifüggesztették a kétfejű sast, rámázolták a' sárga-fekete szint, hogy elhitessék velünk, miszerint nem Magyarországon, hanem Ausztriában vagyunk. El is hitették a' szegény emberrel. Hozzászoktatták az istenadtát, úgy, hogy már most csak sóhajtoz a' kétfejű sas után." „... azonban a' császár rosszlelkű tanácsadóit elugratták. A jó császár V Ferdinánd (!-B.I.) minden népnek megadta a szabadságát. A mi királyunk, I. Ferdinánd (!-B.I.) nekünk semmi új szabadságot nem adott, hanem csak a kontractust erősítette meg, amit az eleivel kötöttek szép apáink... Hogy pedig az ország függetlensége annál szemmel láthatóbb legyen, őfelsége a' magyar király aláírta a' törvényt, mely itt következik XXI. törvénycikk A nemzeti színről és az ország czimeréről..." (közli az 1848:XXI.tc.2.§-át, majd)..." ott van a törvénykönyvben, mely a jobbágyokat iga alól felmentette: meg kell olvasni és nem kell kérdezni, hol a kétfejű sas meg a' sárga-fekete korlát. Oda van az, robottal együtt! Soha se ríjunk utána!" - Arany János: Országcímer, nemzeti szín. In: Nép Barátja 10.sz. 1848 augusztus 6. - Arany János: Prózai Művek 1. (Arany János Összes Művei 10. kötet.) szerk.: Keresztury Dezső, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962.176.,178. és 593.