Századok – 1999
Közlemények - Bertényi Iván: Az ún. Kossuth-címer 1848/49-ben II/373
376 BERTÉNYI IVÁN 1790-ben IV Ferdinánd nápolyi király és felesége, Karolina főhercegnő tiszteletére veretett érmen, a 18-19. század fordulóján Bécsben kiadott magyarnyelvű folyóirat, a Magyar Kurír évről-évre nagy gyakorisággal megjelenő számainak a címlapján; és ami az oklevélnyerő neve miatt különösen érdekes, Kossuth Lajos 1823-ban kiállított ügyvédi diplomája kezdő sorainak a díszítésében is ott látjuk a korona nélküli kiscímert, de ez szerepel Kisfaludy Károly Almanachja, az Auróra 1824. évi kötetének egy rajzán, s a Magyar Iparegyesület 1848 előtti érméin is. (Zárójelben megjegyezve az Iparegyesület elnöke gróf Batthyány Lajos, igazgatója Kossuth Lajos volt...) De a elsoroltakon kívül is jó néhány korona nélküli kiscímeres adatot lehetne még idézni.7 Úgy tűnik, a 19. század közepe előtti korona nélküli kiscímerekhez díszítő funkciójukban nem tapadt különösebb tudattartalom. Hiszen aligha képzelhető, hogy — példáinknál maradva — Magyarország Szűz Mária oltalmába ajánlásának a vallásos gondolatköre, a nápolyi királyi pár tiszteletére veretett érem, a birodalom császári és királyi székvárosában hosszú éveken át nagy gyakorisággal megjelenő folyóirat címlapja, az uralkodó nevében kiállított ügyvédi levél, stb. korona nélküli kiscímere díszítő funkciójában bárkiben is köztársasági érzelmeket keltett volna. Kossuth ügyvédi levelének koronátlan kiscímerű díszítése a későbbi kormányzó-elnök személye miatt felvillantotta annak a lehetőségét, hogy esetleg tulajdonosa korai republikánus érzelmeiről tanúskodhat az ábrázolás. Ennek a feltételezésnek a reális meglétéről — más szerző felfogását követve — másfél évtizeddel ezelőtt a Kis magyar címertan hasábjain magunk is hangot adtunk, de érezve a feltételezés merészségét, rögtön hozzá is tettük: „Persze az is feltételezhető, hogy a rajz az oklevél készítőjének egyéni szüleménye." Azóta kiderült, hogy ez az utóbbi felfogás a helyes, illetve más címereslevelek számára is alkalmazott űrlap díszítéséről van szó: Kóta Péternek sikerült megtalálnia ugyanezt, az oklevél kacskaringós sorainak az élére helyezett koronátlan kiscímeres díszítést más, azonos időben, ugyanazon király nevében kelt ügyvédi oklevélen is.s Bízvást kijelenthetjük tehát, hogy más, az 1840-es évek előtt kelt ábrázolásokhoz hasonlóan Kossuth 1823-ban kelt ügyvédi oklevelén a koronátlan (kis)címernek nincs republikánus jelentése! 7 Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltárbein címereslevelein. Corvina. 1987. LXV-tábla, 81.p.7. Ugyanő: Államcímerünk az armálisokon. - In: Ivánfi (Jancsik) Ede: A Magyar Birodalom vagy Magyarország s részeinek címerei. Pest, 1869 reprint kiadása, Maecenas Könyvkiadó, Budapest 1989 142-146. Bertényi Iván: Új magyar címertan, Budapest 1993. (A továbbiakban: Bertényi, 1993.) 77-78., Spira: 1994. 97. Selmeczi Kovács Attila National Symbols in Hungarian Folk Art. - In: Acta Etnographica Academiae Scientiarum Hungaricae XLI. (1996) 165. a vallásos témájú, korona nélküli kiscímert mutató ábrázolások ősét Pázmány népszerű hitvitázó művének a címlapján is ott látni: a címlap díszítésére szolgáló építmény tetején középen ötágú nyílt koronát viselő Madonna látható, alatta félkörben Patrona Hungáriáé körirattal. A lap alján barokkrámás pajzsban korona nélküli magyar kiscímer. Az építményben oldalt ábrázolt királyalakok közt szerepel „S.Ladislaus Rex Hungáriáé", fején egyenesen álló kereszttel ábrázolt zárt korona, bal lábánál korona nélküli kiscímer. - Isteni igazsagra vezérleo Kalavz, mellyet irt Pázmány Peter Iesvitac rendin való tanito. Nyomtattak Posonban MDCXIII esztendőben - R.M.KI.64.SZ. 8 Bertényi Iván: Kis magyar címertan. - Gondolat, Budapest, 1983., 83. Ilyen, Kossuthéhoz teljesen hasonló, korona nélküli kiscímeres díszítésű Beődi Balogh László 1830-ban kelt diplomája. (Vas Megyei Levéltár, XIII. 1. A beődi Balogh család iratai.) Köszönöm Kóta Péternek, hogy a korona nélküli kiscímeres ügyvédi oklevél feltalálásáról még ez új szakmai eredmény publikálása előtt tájékoztatott.
