Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 31 megkülönböztetett tiszteletében közrejátszott II. Henrik ismert Mária-tisztelete, illetve a szeptember 8-i közös Mária és Adóiján nap. 110 évvel a magyar honfoglalást követően I. István templomot majd apátságot alapított Zalaváron. Az alapításról szóló legkorábbi, szűkszavú közlés a Pozsonyi évkönyv negyedik feljegyzése16 5 : 1019. dedicaíur ecclesia S. Adriani M. Györfly György arra következtetett, hogy 1019-ben először csupán templom épült a Zala mocsaraiban16 6 , ezért említi az Évkönyv csak az egyház dedikációját. A felvetést több minden támogatja. Egyrészt, a már említett bencés monostorok helyválasztása: Zalavár olyan, sík, mocsaras területen fekszik, ahol nem volt szokás bencés monostort alapítani. Ezzel indokolni lehet, hogy először valóban csak templomot építtetett az uralkodó. Az alapításnak így is nyomós oka kellett, hogy legyen: erre mutat a szokatlan helyszín kiválasztása, másodszor a ritka patrocinium, harmadszor a „felújítás". Másrészt H. Gyürky Katalin a kányái apátsággal kapcsolatban írt arról16 7 , hogy a korai monostorokat nem egyszer a már álló templom mellé alapították (1067: százdi monostor, 1061: Zselicszentjakab, 1143: Széplak, Kassa mellett, stb.). Adorján tiszteletére csak elvétve találunk hazai adatokat. Tisztelete szórványos, és területi szóródása miatt főként a zalavári apátság hatásának tulajdonítható. Elterjedése az apátság környékén, és a távoli tiszántúli birtokon figyelhető meg. Zalavár körzetében16 8 : 1429: Kismarót16 9 (Somogy m.); 1356. Söjtör17 0 (Zala m), 1302: Lispeszentadorján17 1 (Zala m.), 1334: Szentadorján17 2 (Körös m.). Szigetvár környékén is feküdt egy, mára nyomtalanul eltűnt Szentadoiján17 3 : a Győr nb. Szenterzsébeti ágból II. György és Szehén comes lakott a faluban174 . Az ország keleti részén két, 165 AnPosoniensis, SRH I 125. 166 Györffy all. századi templomot a récéskuti templommal azonosította, amely mellett nem áll kolostor (István király 324). 167 H. Gyürky Κ.: A kányái apátság 1996, 85. 168 A Zalavárhoz közeli Pereszteg-Szentodorfa egyik templomát az Angyalok királynője, a másik, a régi, kisebb és romos templomot Szent Adorjánt tiszteletére szentelték, írta Kazó István vasvári prépost az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyvben (Szombathely, püspöki lt.). Kazó a régi templom patrociniumára csak következtetett. A Pereszteg közelében fekvő, ma puszta Szentodorfa patrociniuma Udalrik -Ulrik volt. A falu neve: 1408: Zenthvlrehperezlege, 1428: Zentholdrosfalua, 1646: Zentholdro, 1470: Zentholdorperezlege (Csánki, Tört. Földr. II. 784.). Kazó I. a már használaton kívüli templom magyarosra torzult patrociniumából következtetett a környéken ismertebb Adorjánra. (a névhez: Melich János, Keresztneveinkről, MNy Társ. Kiadványai 15. sz. Bp. 1914, 29), 169 parochialis ecclesia beati Adriani de Marót, Lukcsics Pál, XV századi pápák oklevelei I. 217., nr. 1121. Marót Somogysámson területére esik (Somogy megye földrajzi nevei nr. 84.). A névgyűjtés az északi településrészt nevezi Marótnak, tud a Szent Adóiján templomról is, amely Somogysámsontól keletre, a szentegyházi dűlőben egykor állt (i. m. 276.): Zalavár és Marót távolsága légvonalban 14 km. 170 Felseu Sohtur.. ad ecclesiam beati Adriani martiris, Zalai Ot. I. nr. 362-567. Zalavártól nyugatra 24 km-rel. 171 1308: Zenthvdrian, 1458: Zentadoryan, Csánki III 104. 172 1334: ecclesia sancti Adriani de Grabounok, 1495: Oderyanoycz, Csánki Dezső, Körös megye a XV-ik században, Bp. 1893,. 168. Klostar része. 173 Mező 1996, 51: ezeket az említéseket a zalai Lispeszantadorjánra vonatkoztatta: 1302: Zenthvdrian, Anjou okm. I 45, nr. 42. 174 Karácsonyi 1900, 557. 1302: Ladislaus filius Abram de sancta Elisabeth alio nomine Sytk nominatum de iuxta aima et Zehano filio Georgij de Sancto Adriano nobiles de genere Gewr de Comitatu Symigiensi nemeseknek (Anjou I Nr. 42, 45=Anjou-kor oki. I 1990, Nr. 392, 186.) visszadják a Rátót nembeliek által a hatalmasul elfoglalt Basal birtokot; reg: Anjoukori ot. I. nr. 329. Basal
