Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 29 fohászkodása14 5 a csata előtt Szent Lőrinchez érthető. Lőrinc és György a legnépszerűbb bajor szentek közé számítottak. A szentek, vértanúk kardja jól ismert, a csatákban segítő ereklye.14 6 Hadrianus legendájából ilyesmiről nem tudunk. A nikomédiai vértanú azonban katona volt. Az életrajz szerint II. Henrik a Walbeck nevű helyen vette magához Hadrianus kardját, majd a merseburgi püspökség újraalapításáról írt. Szászországban két Walbeck található14 7 . Az uralkodó a lengyelek ellen vezetett hadjáratot14 8 Az egyik Braunschweig és Magdeburg között, majd félúton, a halberstadti püspökség területén149 . Ez a Walbeck a szász császárokkal rokonságban álló Walbecki grófok15 0 névadója volt. Thietmar merseburgi püspök azonban nem ír róla, noha a walbecki grófok családjának tagja15 1 , és a hadjárat idején 1004-ben éppen a 10. században Szűz Mária tiszteletére alapított káptalan prépostja volt15 2 . Walbeck történetét viszonylag jól ismerjük, nincs adat arról, hogy bármiféle köze lett volna Hadrianushoz.15 3 Beati Laurenti, martir Christi, si tuo interventu has barbaras nationes, ad quas pergő, Romano imperio et christianae religioni subjugavero, hunc locum desolatum, tuo nomine consecratam, divina favente gratia, in pristinae dignitatis statum reformabo"... „Haec dicens aperti sunt oculi eius, et vidit gloriosus martyres Georgium, videlicet Laurentium, Adrianum cum angelo percutiente, exercitum suum precedentes et hostium cuneos ad fugám propellentes", MGH SS IV 793, a szentéavatásra készült, és később, a 12. század második felében Brémai Adalbert által átdolgozott életrajz. A keletkezéshez és a szöveghagyományhoz: Klauser, Renate: Der Heinrichs- und Kunigundenkult im mittelalterlichen Bistum Bamberg, Bamberg 1957; az esemény nem értelmezhető felövezésként: Veszprémy László: i. m. Hadtörténeti Közi. 102, 1989, 3-, ahonnan a fordítás. 145 Bonfini Szent István életének ismertetésekor, a házasságával kapcsolatban írt II. Henrikről és ismeri a három szent segítségül hívását: „fegyverrel kényszerítette Krisztus vallására a cseheket, a polyákokat és a szlávokat. És mert ütközet előtt gyakran áldozással erősítette meg a seregét, úgy gondolta, hogy csapatai előtt az isteni Lőrinc, György és Adorján jár egy fegyveres angyallal", majd a püspöksépalapításokról írt (Bonfini, 2,1,155, Kulcsár p. 248). Mivel a szóban forgó fejezetben Bonfini az Árpádházi szentek vita-it és legendáit használja, Kulcsár Péter feltételezte (Kulcsár Péter, Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése, Bp. 1973, 68), hogy nem különálló műveket, hanem egyetlen, a szentek életét tartalmazó kötetből meríthette ismereteit. Véleménye mellett szól II. Henrik életrajzának ismerete: a három szent segítségül hívása csak az életrajzban maradt fenn, Bonfini máshol aligha olvashatta. Valószínűleg egy olyan kéziratot használt, amely a magyar szentek mellett a családhoz közelálló szentek életrajzát is tartalmazta. 146 Szent Móric kardja: Schramm, Edmund Percy, Herrschaftszeichnen und Staatssymbolik I 490; Graus, Frantisek i. m. 1977, 340. 147 Tillmann, Curt: Lexikon der deutschen Burgen und Schlosser (Stuttgart 1958) III. 1152. 148 Scherff, Bruno·. Studien zum Heer der Ottonen und der Salier (919-1056), Bonn 1985. 149 Parisius, A. - Brinkmann, Adolf: Beschreibende Darstellung der älteren Bau- und Kunstdenkmäler des Kreises Gardelegen (Beschreibende Darstellung der älteren Bau- und Kunstdenkmäler der Provinz Sachsen, XX. Heft), Halle 1893, 212-215.; Vorromanische Kirchenbauten. Katalog der Denkmäler bis zum Ausgang der Ottonen (hrsg.Fr. Oswald-Leo Schaefer-Hans Rudolf Sennhauser, München 365. 150 Streich, G.: Walbeck, LexMitt 8, 1038-39. 151 LexMit, a családról részletesen Robert Holtzmann írt a Thietmar-krónika kiadásában: MGH SS Ns IX. Berlin 1935, München 1996, VII., ahol olvashatók az adatok a Liudolf- rokonságról. 152 Holtzmann: Einleitung, (MGH Sriptores rerum Germ. 9. Die Chronik des Bischofs Thietmar von Merseburg, München 1935, repr.1996, XVIII). 153 Hans Aurenhammer — hivatkozás nélkül — Hadrianust említi a walbecki kolostor patrónusának (Lexikon der christlichen Ikonographie Bd. I. 56), ennek azonban nyomát nem találtam. Valószínűleg a Henrik-vita okozta, Walbeckben (Helmstedtől ÉK-re) 942-ben alapították a Kanonikerstiftet Szűz Mária tiszteltére (LexMit. VIII, 1939) és jegyzet.
