Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 269 Buda felé vehetnék az utat, amiben Bem gyors közreműködése rendkívüli fontosságú lenne. Noha mindenesetre Fiume elfoglalása a fő cél, előbb a Bácskának, a Bánságnak és Budának a magyarok kezén kell lennie.6 0 Április 5-én, a tápióbicskei ütközet másnapján arról számolt be feleségének, hogy „még meglehet, hogy Pesten esszük a húsvéti bárányt".6 1 A gödöllői haditanácsot követően, április 9-én Batta Sámuel főszolgabíróhoz intézett utasításában arról szólt, hogy elképzelhető, hogy „Budapestnek az ellenség kezébőli kiszabadítása a fővárosnak ostromtóli kímélése tekintetéből, avagy csak napokig is" késni fog.6 2 Április 10-én arról tudósította Görgeit, hogy ahhoz, miszerint Bem „akár Pest alatt megjelenjen, akár a Dunán átkeljen és az ellenségnek Budáróli kimanoevrirozására segédkezet nyújtson, legalább 14 nap kívántatik".6 3 Április 12-én éjjel azt írta Bemnek, hogy Görgei 14-én 25.000 emberrel előnyomulva, felmenti Komáromot, s Budánál az ellenség hátába kerül. így annak ki kell vonulnia onnan anélkül, hogy Pestet bombázná. Ha ez a hadművelet sikerül, Bem már túl későn jön, mert a főváros 8 napon belül a magyaroké, s az ellenség kénytelen visszavonulni a határig; ha nem sikerül, Bem még akkor is időben jön, ha a bánsági hadjárat 14 napba kerülne. Ha Bem már április 15-én átléphette volna a Dunát, s Windisch-Grätzet ő alulról, Görgei pedig felülről nyomta volna, az bizonyosan elhagyta volna Budát.64 Április 23-án, amikor Görgeinek az aprópénzhiány miatt panaszkodó jelentését kapta, azt írta neki, hogy ez is szolgáljon a hadseregnek „nagyobb ösztönzésére, az ellenséget Pestről kiszorítni, minek megtörténte után nemcsak a jegygyártás fog bővebbre terjesztethetni, hanem a nagy jegyek felváltása is kevesebb nehézséggel járand".6 5 Ugyanezen a napon Ludvigh Jánosnak ugyanebbe az ügyben a következőket írta: „Legyen csak Pest a mienk, akkor majd nyomjuk a bankót, szinte porzik bele..."6 6 A főváros visszavételéhez fűződő reményeket osztotta Csány László erdélyi kormánybiztos is. „...vajha mielőbb Pestről vehessem rendeletedet, igen tisztelt Barátom" - írta Kossuthnak április 11-én. „Pest, Pest — az tán fordulatot ad a dolgoknak" — kiáltott fel két nap múlva, április 13-án. Egy ugyanezen a napon Mészáros Lázárhoz intézett levélben kicsit bővebben fejtette ki véleményét: „Itt a hatvani, bicskei csatáknak nagy hírök volt; az eredményt tanúsítja Pestnek be nem vétele. Az a Pest, az a Pest, lelkem egész valóját foglalkoztatja; nem minden, de mégis sok remény van ahhoz csatolva, morális hatására és Európa véleményére nézve". Április 16-án így óvta Kossuthot: „Ha Pestet beveszitek, tudom, vagy béke vagy fegyvernyugvás fog szóba hozatni osztrák részről; az Istenért egyikbe 60 KLÖM XIV 781. Március 31-én azt írta a feleségének, hogy „ha Pestet hirtelen be nem vehetnők, ha túl a Dunáról kellene bemennünk", Egerbe fogja őt hozatni, uo. 773. 61 KLÖM XIV 819. 62 KLÖM XTV 851. 63 KLÖM XIV 856-857. 64 KLÖM XIV 867-868. 65 KLÖM XV 88. 66 KLÖM XV 91. Pusztaszeri László, 1984. 341. szerint „a függetlenség kikiáltása és Buda ostromának megkezdése között Görgeyhez írott Kossuth-levelekben még utalást sem találunk Buda ostromára, nemhogy sürgetést". Ez kétségkívül igaz, de az említett időszak valamennyi Kossuthtól származó megnyilatkozása arra mutat, hogy a főváros visszavételét tekintette a legfőbb hadicélnak.
