Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 21 következtetés, hogy az ereklye nem Liupramm érsek ténykedése következtében jutott Mosaburgba. A mosaburgi templom története, és az ereklyéről szóló mondat szövegtörténete figyelmet érdemel. Ε két mondat tartalma és megfogalmazása több okból is meglepő. Máskor a Conversio szerzője — ha tudja — megnevezi a templomot és a védőszentjét. Itt azonban csak a templom építéséről van szó. Az pedig, hogy a templom kinek a tiszteletére épült, nincs feltétlen okozati összefüggésben azzal, hogy ott őrizték Hadrianus ereklyéit. Ez azt is jelenti, hogy a templomnak nem kellett eleve Szent Hadrianus tiszteletére épülnie. Még fontosabb, hogy a templom felszenteléséről nem esik szó. A templomot a 875-ben fogalmazott Conversio elkészüléséig salzburgi érsek nem szentelte fel! Sem Liupramm, sem később Adalwin érsek, amikor 865-ben Mosaburgban időzött, és a környéken templomokat szentelt: nincs szó mosaburgi templom szenteléséről. A CBC szerzője a templomok megnevezésében azonos módon fogalmaz (lásd a táblamellékletet): a település (birtok), a templom, ha tudja, a védőszentet is megnevezi. Az érsek a templomokat felszentelte: consecravit vagy dedicavit - írja a szerző108 . Mindezektől eltérő megfogalmazású a Liupramm segítségével építtetett templom, amelyet az érsek sem nem dedicavit, sem nem consecravit, hanem engedélyezte az officium ecclesiasticum-ot109 . Nagyon is fontos, hogy ezek a mondatok hitelesen értelmezhetőek legyenek. Az eltérés a Conversio egységes szóhasználatától nem tartható véletlennek: a templom még nem készült el Liupramm érseksége idején (talán utódja alatt sem). Nem szentelte fel az érsek, de egyházi cselekményeket engedélyezett tartani benne. Ez azt jelenti, hogy épület már állt, de nem volt készen. Miért kellett Liupramm érseknek engedélyezni az officium ecclesiasticum-ot? A szó értelme csak a templommal való összefüggésben magyarázható meg hitelesen. Egy felszentelt templom az egyházi tevékenység110 végzésére alkalmas: ezt az érseknek nem kellett volna külön is engedélyeznie. Ha így járt el, annak oka volt. A közlés elvileg kétféleképpen értelmezhető: az officium ecclesiasticum az istentiszteletnél és a kapcsolódó cselekményeknél 1. többletet, mást jelent, 2. kevesebbet jelent. Az első lehetőség akkor áll fenn, ha a templom az istentisztelet végzésére alkalmas, tehát az érsek azon kívül adott engedélyt továbbiak végzésére. Azaz a szó speciális feladatok végzését jelenti. A második esetben a templom az istentiszteleti cselekmények jogszerű végrehajtására még nem volt képes, az érsek azonban ennek ellenére (bizonyos) liturgikus cselekmények tartását engedélyezte. Ebben az esetben a szó általános jelentése, az egyházi szolgálat a mérvadó. Eddig az első lehetőséget vették figyelembe. Franz Zagiba részletesen tárgyalja a szent Hadrián templom mellett működő társas-108 Hogy ez csupán stiláris megkülönböztetés (lásd a Cella-i sz. Péter templomot), vagy egyházjogilag eltérő liturgikus tevékenységet jelöl, nem vizsgálom. Th. Michels: Dedicatio und consecratio in früher römischer Liturgie, Enkainia, Düsseldorf 1956, 58-61; 109 Az officium ecclesiasticum jelentésről részletesen ír Losek 1997, 47-48. 110 Az officium a Conversioban a szó jelentésének a szűkítését vagy tágítását kifejező jelzőkkel gyakran fordul elő.
