Századok – 1999

Közlemények - Szegedi László: A rendszerezés és a meghatározás lehetőségei a címertanban I/145

RENDSZEREZÉS ÉS MEGHATÁROZÁS A CÍMERTANBAN 165 (osz) vagy osztatlan (no). A két típus egy-egy alcsoportot képez. Összetett címerben fő címermezőnek, számít: 1. A yoöóoldalon és/vagy fent elhelyezkedő mező. (II. Tábla) 2. Ha a fő címermező az osztott mezőkre vonatkozó szabályok (OSZ 1-3. és 5. pontjai) értelmében maga is osztott, a „címer a címerben" elv alapján fő címermezőnek az számít, mely az osztott részen belül a jobb oldalon és/vagy fent helyezkedik el. (7. ábra) 3. Ha az osztott fő címermező maga is tovább osztott, a fő címermező (a meghatározás alapja) a jobb oldali és/vagy a felső címermező-rész lesz. (7. ábra) 4. Az egyesített címerek meghatározásakor a fő címerpajzs a domináns lesz: a jobb oldali, a nagyobb, a felső, a középső stb. (5. ábra) 5. Ha az egyesített címerek fő címerpajzsa maga is osztott, a fő címermező meghatározását a fenti 1-3. pontok szerint végezzük el. A fő címermező meghatározásával egyidejűleg megállapíthatjuk azt is, hogy az összetett címerek hányszor osztottak. Az összetett címer (és egyesített címereknél a fő címerpajzs) rendszertani sorrendje a következő: osztatlan pajzsok (jele O; csak az egyesített címerek fő címerpajzsai és a boglárpajzzsal ellátott osztatlan címerek (ezek is összetett címerek) lehetnek osztatlanok, összetett címernek számít minden olyan pajzs, melyen bármilyen pozícióban (pl. lovas kezében díszített pajzs, mint Litvánia címerében) boglárpajzs vagy bármilyen kispajzs van), felezett, kétszer osztott (F), harmadolt (H), négyeit (N), ötödölt (Ö), hatodolt (HA), hetedeit (HE), nyolcadolt (NY), kilencedelt (KI) és kilencnél többször osztott (KT) pajzsok. A nagyobb osztási fok általában már ritka. Ha pl. a felezett pajzsok sorrendjét kell megállapítanunk, a kétféle mázú alapoknál és a címerosztásnál tárgyalt sorrendet vesszük alapul (vágott, hasított harántolt, balharántolt, egyéb módon felezett). Az osztások számának megállapítására szintén be kell vezetnünk néhány szabályt: 1. Az osztott pajzsban mindig szimmetriát keresünk. A pajzs annyiszor osztott, ahány legkevesebb részre az a szimmetria és a (címerábrákat is figyelemmel kísérő) logika szabályai szerint felosztható (7. ábra) 2. Ha nincs szimmetria, minden mező külön osztásnak számít. 3. A pajzsfő és a pajzstalp mesteralaknak számít, kivéve, ha önálló címermező funkcióját töltik be. (III. Tábla) 4. Az egyesített címer annyiszor osztott, ahány részre oszlik a fenti szabályok értelmében a fő címerpajzs. III. A címerhatározás harmadik lépésében megállapítjuk, hogy afő címermezőben milyen címerábra szerepel. Ez lehet mesteralak (M) és címerkép (C), de előfordulhat az is, hogy a fő címermezőben nincs címerábra. Ilyenkor a címer rendszertani pozícióját a fő címermező borítása adja meg. A címerek helyét a rendszertanban a fő címerábra jelöli ki. A fő mesteralakok rendszertani sorrendje a következő: pólya (pó), cölöp (cöl), harántpólya vagy balharántpólya (hbp), kereszt (ker), pajzsfő (pfő), pajzstalp (pt), és egyéb mesteralak (em). A fő címerképek rendszertani sorrendje: ember (emb), tárgy (tár), állat (áll), természeti tárgy vagy jelenség (term), növény (növ) és egyéb címerkép (ec).